(Fotó: illusztráció pexels.com)
A kiégés (burnout) egyre gyakoribb jelenség a 30-as éveikben járó irodai dolgozók körében. A munkahelyi stressz, a folyamatos teljesítménykényszer és a munka–magánélet egyensúlyának hiánya mind hozzájárulnak ennek a problémának a kialakulásához. Egy 2021-es kutatás szerint a munkavállalók jelentős része tapasztalja a kiégés tüneteit valamilyen mértékben. Különösen érintettek a segítő szakmákban dolgozók, például az egészségügyi dolgozók és a szociális munkások. Az irodai szektorban a monoton munkavégzés, a túlzott adminisztratív terhek és a korlátozott előrelépési lehetőségek növelhetik a kiégés kockázatát. A probléma nemcsak egyéni, hanem szervezeti szinten is jelentős, mivel a kiégés csökkenti a munkavállalók teljesítményét és elkötelezettségét, ami hosszú távon a vállalat eredményességére is negatív hatással lehet.
Munkahelyi kilátástalanság
Marázi Judit humánerőforrás (HR)-szakértő szerint a mai harmincas korosztály egy egészen más karrierúttal találja magát szemben, mint amit szüleik éltek meg.
„Ma már jellemző, hogy egy alkalmazott éveken át dolgozik ugyanabban a pozícióban, mielőtt előléptetésre kerülne. Míg korábban a gyors előrelépés szinte garantált volt, most a junior szintről feljebb jutni jelentős időt és kitartást igényel.”
A karrierstabilitásra való törekvés gyakran versengéssel társul, hiszen az idősebb generációk is egyre tovább aktívak maradnak.
„Ez nehéz helyzetet teremt, mert a fiatalabb generáció úgy érzi, megrekedt, és nem tud előrelépni.”
Ez az állapot kihat a munkáltatókra is: sok esetben ugyanis a cégvezetés sem tudja megfelelően támogatni azokat az alkalmazottakat, akik elakadnak a karrierjükben, de igényük lenne az előrelépésre. Az ebből fakadó reményvesztettség gyakran kiégéshez vagy akár munkahelyváltáshoz vezet.
Marázi Judit hangsúlyozta, hogy ebben az életszakaszban sokan már nemcsak a karrierjükben szeretnének előrelépni, hanem a magánéletükben is stabilitást keresnek. A párkapcsolati, családalapítási és lakhatási döntések gyakran erőteljes nyomást gyakorolnak rájuk.
(Fotó: illusztráció pexels.com)
Hobbi, mint menekülési útvonal
A harmincas korosztályban sokan már tudatosan keresik a munka és a magánélet egyensúlyát, és szeretnék a szabadidejüket hasznosan eltölteni, ami feltöltődést is jelent. Ahogy a szakértő fogalmazott: „Egyre többen döntenek úgy, hogy munka után nem a munkát viszik haza, hanem valamilyen teljesen más tevékenységgel foglalkoznak. Egy könyvelőből cukrász lesz, egy kontrollingos pedig jógaoktatóként képezheti magát tovább.”
Számukra tehát az önmegvalósítás és a hobbi nemcsak kikapcsolódást, hanem valódi védelmet nyújt a kiégés ellen, amely az egyre bővülő munkahelyi és magánéleti terhek miatt különösen fenyegető ebben az életszakaszban.
Mit tehetnek a munkáltatók?
A kiégés megelőzésében a munkáltatók jelentős szerepet játszanak, hiszen a támogató vállalati programok és az egészséges munkahelyi környezet segítheti a dolgozókat abban, hogy megtalálják az egyensúlyt és megelőzzék a kiégést. Marázi Judit szerint azonban fontos különbséget tenni a különböző szektorok között, mivel az anyagi források és a vállalati kultúra jelentősen befolyásolja a megvalósítható lehetőségeket.
A nagy és nemzetközi cégek, különösen a multinacionális vállalatok kiemelt figyelmet fordítanak a munkavállalók jólétére, és számos programot kínálnak. A kisebb és közepes méretű vállalatoknál, ahol kevesebb anyagi forrás áll rendelkezésre, inkább a rugalmas munkaidő és a munka–magánélet egyensúlyának támogatása jellemző. Az állami és önkormányzati szektorban a támogatások más jellegűek, hiszen a költségvetési korlátok behatárolják a lehetőségeket. Ennek ellenére az egészségnapok és sportkártyák sok helyen rendelkezésre állnak, és a kulturális programok támogatása is népszerű.
(Fotó: illusztráció pexels.com)
A HR szerepe a kiégés megelőzésében és a cégkultúra hatásai
A kiégés kezelésében és megelőzésében a HR szerepe jelentős, de Marázi Judit szerint a HR csak akkor lehet igazán hatékony, ha a vezetőség is támogatja ezeket a törekvéseket. „A HR bármit kitalálhat, ha a közvetlen vezető nem partner ebben” – fogalmazta meg.
A HR-szakértő szerint a vállalati kultúra alapvető szerepet játszik a kiégés kialakulásában vagy éppen megelőzésében. Az egyik legfontosabb elem itt a nyílt és őszinte kommunikáció, amely lehetőséget ad a munkavállalóknak arra, hogy elmondhassák problémáikat anélkül, hogy ítélet érné őket. A cégkultúrában rejlő legnagyobb veszélyek közé tartozik, amikor a munkavállaló csupán „egy darab” lesz a rendszerben, és a vállalat nem hajlandó figyelembe venni az egyéni igényeket vagy körülményeket.Törzsidő és peremidős rendszer: egy népszerű válasz
A munkaerőpiac az utóbbi években már elkezdett reagálni a kiégés növekvő jelenségére, különösen a harmincas korosztály körében, ahol a rugalmasság iránti igény egyre meghatározóbb. „Nekik fontos, hogy munka előtt vagy után elmenjenek edzeni, találkozzanak a barátaikkal, lazítottak ezen a nagyon vaskalapos munkavégzésen” – mondja Marázi Judit HR-szakértő, aki azt is kiemeli, hogy az Y generáció már középutat képvisel az X generáció szigorú munkamorálja és a Z generáció flexibilitása között.
A munkavállalók és a vezetők között egyre inkább elterjed az úgynevezett törzsidő-peremidő rendszer, amely 9-től 3-ig tartó kötelező jelenlétet ír elő, de ezenkívül a dolgozók szabadon megválaszthatják, hogy mikor kezdik vagy fejezik be munkájukat. „Én ezeket a rendszereket nagyon szeretem, mert mindenki a saját életritmusához tudja igazítani” – fogalmaz Marázi Judit, aki szerint a rugalmasság ebben a formában növelheti a munkavállalók elégedettségét és csökkentheti a kiégés kockázatát.
Tippek a karrierváltásra készülő fiataloknak
A kiégés felismerése és kezelése nem egyszerű folyamat. „Fontos, hogy az ember időben észrevegye a tüneteket, mint például a motiválatlanság, a fejfájás vagy a gyomorgörcs a munkával kapcsolatban.” Ebben a témában már számos önsegítő könyv és teszt is hozzáférhető.
Ha valaki úgy dönt, hogy nem csak munkahelyet, hanem teljes karrierutat kíván váltani, érdemes előbb alaposan átgondolnia a lépéseit. „Az embernek le kell önmagát modellezni, hogy kiderüljön, miben lehet igazán sikeres” – mondja Marázi Judit, aki arra figyelmeztet, hogy sokan vállalkozásba vágnak, üzleti terv és felkészülés nélkül, ami gyakran kudarcot eredményez. „A legfőbb tanács, hogy először két lábon álljon: érdemes kisebb lépésekben felépíteni a másik életet, mielőtt teljesen átváltana egy új karrierre.”
A sikeres karrierváltás egyik kulcsa lehet egy karriertanácsadó vagy munkaerő-közvetítő bevonása, aki segíthet az önéletrajz átdolgozásában és az interjúkra való felkészülésben. „Egy jól átgondolt önéletrajz és támogatás sokkal nagyobb eséllyel vezet sikerhez, mintha egyedül próbálnánk kiigazodni az új irányban.”
(Fotó: illusztráció pexels.com)