Az Axiom-4 küldetést első kitűzött indítási céldátuma még május 29 volt. Ezt később aztán először június 8-ra, majd június 10-re.
Az Axiom Space által közreadott képen jobbról Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós, az Axiom-4 űrmisszió küldetésspecialistája, a lengyel S³awosz Uznañski-Winiewski, az űrmisszió küldetésspecialistája, Peggy Whitson amerikai parancsnok és Shubhanshu Shukla indiai pilóta Houstonban 2025. január 30-án. A NASA és nemzetközi partnerei elfogadták az Axiom Space negyedik küldetését, melynek tagjaként Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós leghamarabb 2025 tavaszán elindulhat a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetére a floridai Kennedy Ûrközpontból – közölte a HUNOR – Magyar Űrhajós Program 2025. január 30-án az MTI-vel.
(Fotó: MTI/Axiom Space)
Ez utóbbi dátum volt az, ami már többé-kevésbé véglegesnek tűnt – de kevesebb mint 24 órával a kilövés előtt ezt is halasztani kellett.
európai közreműködéssel még nem volt olyan emberes űrmisszió, amelyet annyiszor elhalasztottak volna, mint Kapu Tiborék Axiom-4 misszióját.
Európától eltekintve azért voltak olyan amerikai űrmissziókat, amiket ennél többször vagy hosszabb időn keresztül halasztottak. Az Apollo–16-os missziót például az eredeti, 1972. március 17-i indításhoz képest például április 16-án sikerült elindítani.
De a halasztások szempontjából emlékezetes volt bő egy évtizeddel korábban a Mercury-Redstone 3 nevű küldetés is, amelynek eredményeképp az űrbe jutott az első amerikai asztronauta, Alan Shepard. A küldetést többször is késleltetni kellett, amiről nem egyszer a kilövés előtti órákban döntöttek. Az indítás előtt emiatt Shepardnek végül az űrruhába is kellett vizelnie (később aztán ebből az esetből tanulva szereltek egy vizeletgyűjtő eszközt a űrruhákra).
