Gyereknevelés

Mit árul el rólad, hányadik gyerek vagy? – A testvérsorrend hatása a személyiségre

Befolyásolja a személyiségünket a testvéreink száma, és hogy hányadik gyermekként jöttünk a világra? A kérdés már több mint száz éve foglalkoztatja a pszichológusokat, ám a tudományos magyarázat továbbra sem egyértelmű. A „legidősebb lány szindróma” és a „lázadó legkisebb” jól ismert sztereotípiák, míg a kutatások sokkal összetettebb képet mutat.
Befolyásolja a személyiségünket a testvéreink száma, és hogy hányadik gyermekként jöttünk a világra? A kérdés már több mint száz éve foglalkoztatja a pszichológusokat, ám a tudományos magyarázat továbbra sem egyértelmű. A „legidősebb lány szindróma” és a „lázadó legkisebb” jól ismert sztereotípiák, míg a kutatások sokkal összetettebb képet mutat.

(Fotó: Unsplash)

A legtöbben találkoztunk már azokkal a sztereotípiákkal, amelyek szerint a legidősebb testvér felelősségteljes, a középső alkalmazkodó, míg a legfiatalabb lázadó. De vajon tényleg ilyen mélyen meghatározza személyiségünket a születési sorrendünk?

A kérdés már több mint száz éve foglalkoztatja a tudományos közösséget, ám ennek ellenére a mai napig nincs rá egyértelmű válasz. A BBC cikke szerint a pszichológiai kutatások gyakran ellentmondásosak, mivel nehéz jól mérni a konkrét összefüggéseket. A személyiségtesztek például gyakran önbevallás alapján készülnek, ami szintén torzíthatja az eredményeket.

Julia Rohrer, a lipcsei egyetem személyiségkutatója három ország – Nagy-Britannia, Németország és az Egyesült Államok – adatbázisait vizsgálva megállapította, hogy a születési sorrend nem gyakorol tartós hatást az általános személyiségjegyekre.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a család mérete, a gazdasági háttér, a nemi szerepek és a kultúra mind befolyásolják azt, hogy a születési sorrend milyen hatással van ránk.

A tanulmányok szerint a személyiségre az egyéni családi minták fejtik ki a legnagyobb hatást.

Az idősebb testvér szindróma

(Fotó: Unsplash)

Rodica Damian, a Houston Egyetem szociálpszichológia-professzora szerint az életkorból fakadó tulajdonságokat könnyen összetévesztik a születési sorrend miatt kialakult személyiségvonásokkal. Mint mondta, az elsőszülött mindig felelősségteljesebb és komolyabb lesz, míg a másodszülött társaságkedvelőbbnek tűnhet. Rodica Damian úgy látja, hogy ennek csupán annyi a magyarázata, hogy egy 10 éves gyermek például sokkal önfeledtebben viselkedik, mint a 14 éves testvére.

A „legidősebb lány szindróma” szintén egy nem hivatalos, de sokak számára ismert jelenség. Gyakran megfigyelhető, hogy az elsőszülött lányok szülői szerepbe kényszerülnek, és túlzott felelősséget vállalnak testvéreik vagy akár szüleik gondozásáért. Emellett hajlamosak a túlteljesítésre, szorongásra, és nehezebben képesek határokat húzni másokkal szemben.

A kutatók szerint a leírt jelenség oka nem genetikai, hanem inkább környezeti lehet. Úgy látják, hogy nem minden legidősebb lány lesz felelősségteljes és gondoskodó, míg mások számára a „legidősebb lány szindróma” valóságossá válik. Vannak, akik úgy nőttek fel, hogy a fiatalabb testvéreikről kellett gondoskodniuk, és emiatt úgy érzik, hogy ez a tapasztalat formálta őket.

Az egyedüli gyerekek gyakran kapják meg az önzők vagy öntörvényűek, ám a kutatások szerint ez sem állja meg a helyét. A személyiségbeli különbségek az egykék és testvérekkel rendelkezők között minimálisak, és az életkor előrehaladtával ezek még inkább elhalványulnak.

Egy idei tanulmányban, több mint 700 ezer fő részvételével a személyiség, a születési sorrend és a testvérek száma közötti összefüggést vizsgálták. Az eredmények alapján a középső és a legfiatalabb testvérek valamivel magasabb értékeket értek el az „őszinteség–alázat” és az „együttműködési készség” skálákon, mint az elsőszülöttek.

A magas pontszámmal rendelkező fiatalabb testvérek hajlamosabbak voltak a megbocsátásra és a kompromisszumra, míg a kevesebb pontot szerző idősebb testvéreket a makacsság és a másokkal való kritikus szemléletmód jellemezte.

A születési sorrendhez kötött személyiségjegyekben sokan magukra ismernek, de a tudományos eredmények szerint ezek nem mindenkinél jelentkeznek, hatásuk pedig gyakran csak árnyaltan mutatható ki.

A születési sorrendünk csak egy tényező a sok közül, amely alakít bennünket, de nem határoz meg minket teljesen.

A kutatók szerint még mindig rengeteg kérdés vár felfedezésre ebben az összetett témában. Addig is, mindenki eldöntheti, mennyire érzi találónak a szerepet, amit családja szerint gyakorolnia kell.