„Kisgyereket nevelni nem nehéz… csak éppen bármi mást csinálni mellette” – jött szembe velem a minap ez a vicces mém, a képen egy anyukával, aki heroikus – ám láthatóan esélytelen – harcot próbál vívni a káosz közepén a mosogatással, miközben három kisgyerek csüng rajta. Miután jót derültem rajta (hogy milyen igaz), rögtön el is tűnődtem, hogy valahol ugyanez a helyzet a munkahelyre való visszatérésnél is.
Persze elviekben minden simán megy: megkaptuk a felvételi értesítőt a bölcsődébe, majd elérkezik az első nap, csemeténk boldogan lépi át első intézményének ajtaját, meghatott könnyes búcsút vennénk tőle, de ő már rohan is a szuper játékok felé, mi pedig minden zavaró tényező nélkül vethetjük bele magunkat a munka világába. A mindig kajafoltos cicanadrágot végre átcserélhetjük a csinos kiskosztümre, a munkaszünetben békésen (megszakítás nélkül!!!) elszürcsölt kávé mellett nem kell fél kézzel kavargatni a rántást vagy mesekönyvet olvasni, hanem végre felnőttekkel beszélgethetünk felnőtt témákról, és csak…ismétlem, CSAK a munkára kell koncentrálnunk.
Milyen szép is lenne, ha minden így, egy csettintésre úgy menne megint, mint azelőtt! De azt hiszem, nem vagyok egyedül, ha azt mondom: az élet ennél sokkal több kihívást tartogat a munkába visszatérő anyukák számára.
Kezdjük ott, hogy a gyermek nem feltétlenül szalad be boldogan a bölcsődébe, hanem sírva csimpaszkodik a nyakadba, neked majd megszakad a szíved, miközben máris lekésted a reggeli meetinget. A kiskosztümöd sáros lett az őszi időben – mert ugyan ki tudná megállni, hogy ne páros lábbal ugorjon bele a sárba az oviba menet? A délután beesett sürgős feladatot nem tudod elvállalni, mert rohannod kell a szülői értekezletre, a nyugodtan elszürcsölt kávé pedig csak a legvadabb fantáziádban él tovább, mert kávé-és ebédszünetben próbálod behozni telefonon a család ügyintézéseit, és rakod tele az online kosarad, hogy meglegyen a vacsora.
Nem véletlen, hogy a munkába visszatérő kisgyerekes anyák elsődleges szempontjai között van a rugalmas és/vagy részmunkaidős munkavégzés, a távmunka lehetősége, a családbarát munkahely – vagyis a munka-magánélet egyensúlyának tényleges elősegítése. Ezt sok munkahely vagy munkakör nem teszi lehetővé, így a kisgyerekes anyukák igen gyakran váltanak nemcsak munkahelyet, de akár karriert is.
Ha a korábbi munkahelyedre mész vissza dolgozni, jó, ha tudod!
Repka Ágnes HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó szedte össze a legfontosabb tudnivalókat:
A szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság alatt felmondási védelem illeti meg a munkavállalót, és a Munka Törvénykönyve (Mt.) – és annak legfrissebb módosításai – több ponton védi, segíti az édesanyákat abban, hogy a munkába való visszatérésük minél gördülékenyebb legyen. Mégis érdemes előre informálódni, tudatosan felkészülni arra, mi várhat ránk akár több év kihagyás után, és tisztában lenni jogainkkal, lehetőségeinkkel, mert könnyen nehéz helyzetben találhatjuk magunkat, ha nem vagyunk felkészültek!
Mikre figyeljünk?
- A szülési szabadság idejére és a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára szabadság illet meg minket. Ez nemcsak időben, de pénzben is sokat számíthat!
- A gyermek 8 éves koráig munkaszerződés-módosítási lehetősége van a munkavállalónak – kérheti a részmunkaidős foglalkoztatást, vagy akár az otthoni munkavégzés lehetőségét.
- Az Mt. szerint csak a beleegyezéseddel lehet munkaszerződést módosítani, vagyis nem vehetnek vissza alacsonyabb beosztásba, kevesebb fizetésért! Ha a korábbi pozíciód megszűnt, akkor másik pozíciót kell felajánlaniuk, vagy végkielégítést és felmondási időre járó bért kell fizetniük.
- Ne hagyd magad ráerőltetni a közös megegyezésre akaratod ellenére, mert járhat végkielégítés vagy egyéb juttatás, amitől így eleshetsz.
- A cégnél időközben végrehajtott béremelés megillet téged is a visszatéréskor!
Sokan már a várandóság vagy a gyermekgondozási évek alatt sejtik, hogy nem tudnak (vagy akarnak) majd a korábbi munkahelyükre visszamenni. Az otthon töltött időszak ilyenkor jó lehetőséget adhat valamilyen iskola, tanfolyam vagy képzés elvégzésére, amivel új irányt adhatunk a karrierünknek – vagy akár valami teljesen újba is belekezdhetünk.
Az anyukák kétharmada vált karriert a gyerekek születése után.
Bár első gondolatra ijesztő lehet ennyi idősen mindent előről kezdeni, de jobb ha tudod, a karrierváltás leginkább a 35-40 éves korosztályra jellemző, nagy részük pedig a kisgyerekes anyuka – a gyerekek születése után a nők kétharmada vált karriert!
Nem véletlenül. Sokan akkor szembesülnek azzal, hogy korábbi munkájukat nem tudják tovább végezni, amikor hirtelen visszacsöppennek a napi munkavégzésbe. Legtöbb esetben a kötött vagy több műszakos munkaidő nem összeegyeztethető a bölcsődével és a családdal, máskor a korábban elvárt rugalmasságot (túlóra, esti/hétvégi munkavégzés) nem tudjuk abszolválni, és régi kedves kollegáink már ferde szemmel néznek ránk, ha 16 óra 00 perckor felállunk az asztaltól és repülőrajtot veszünk a bölcsi felé. Helyszíni munkavégzésnél a távolságot, utazási időt is bele kell kalkulálni a napi rutinba – anélkül, hogy szépen lassan felemésztene bennünket a bűntudat, hogy csemeténknek 10+ órát kell a bölcsiben/oviban tartózkodnia. Megeshet az is, hogy korábbi pozíciónk megszűnt, és a felajánlott új munkakör nem áll hozzánk közel, vagy egyéb olyan megváltozott munkakörülmények fogadnak minket, amik miatt már nem olyan szívesen megyünk be oda dolgozni, mint régen.
Az sem ritka, hogy mi magunk – a szemléletünk, gondolkozásunk, prioritásaink, elképzeléseink – változtak meg annyira, hogy elképzelni sem tudjuk már magunkat a korábbi szakmánkban.
Fontosabb lett a gyerekeinkkel, családunkkal együtt töltött minőségi idő, a gyerekek által szerzett új ismeretek, élmények fényében pedig egy csomó új lehetőség tárult fel előttünk, mennyi mindennel lehetne még foglalkozni. Már más gondolatok töltik ki a mindennapjainkat, más kihívások motiválnak. Összességében: számtalan olyan összetevőt lehet felsorolni, ami miatt felmerülhet a munkahely- sőt, akár a teljes karrierváltás gondolata.
Természetes, hogy ilyenkor az ember megrémül. Mégis hogyan tovább? Adjuk fel a biztosat a bizonytalanért? Vessük bele magunkat kisgyerekes anyukaként az álláskeresés sokszor csalódásokkal teli útvesztőibe? Kockáztassuk meg, hogy egy új helyen a próbaidő alatt elbúcsúznak tőlünk, és veszélybe kerüljön a család megélhetése? Vagy hagyjunk fel mindennel, amit eddig felépítettünk és vágjunk bele 30-40 évesen valami teljesen újba? Indítsunk vállalkozást, ami vagy összejön, vagy nem? Tegyünk fel mindent egy lapra, vagy alkudjunk meg a sorsunkkal, és összeszorított foggal csináljuk tovább, amit eddig?
Mielőtt végleg belesüppednénk a „karrier vs. gyerek” kizárólagosság dilemmájába, a rengeteg felmerülő kérdés és cikázó gondolatok közepette érdemes ilyenkor megállni egy pillanatra, és számba venni, mit is szeretnénk igazából. Gondoljuk át, mik ennek a megváltozott élethelyzetnek az igényei, mik most a prioritások, majd aztán próbáljuk meg latba venni a lehetőségeket. Ha alapvetően szeretjük a munkahelyünket, és csak a munkaidő-beosztás vagy a jelenléti munkavégzés okoz gondot, akkor érdemes egy beszélgetést kezdeményezni a főnökkel, akivel közösen megoldást találhatunk a munka-magánélet egyensúlyának elősegítésére rugalmas munkaidővel, otthoni munkavégzés lehetőségével, vagy akár egy olyan másik pozíció felajánlásával, ami jobban összeegyeztethető a jelenlegi élethelyzettel. Természetesen itt a Te rugalmasságod is sokat számít, valamint az, hogy családon belül mennyire sikerül megosztani a gyerek(ek) körüli feladatokat és kötelességeket.
Ha azonban a jelenlegi munkahely teljesen elzárkózik bármiféle rugalmasságtól, vagy éppen Te érzed azt, hogy valami újba szeretnél belevágni, mert már nem motivál ez a munka, akkor ideje lépni. Ne feledd: az új kezdet mindig egy tiszta lap is, amit azzal töltesz meg, amivel csak szeretnéd!
Egy közeli barátom például nagyon megszerette a babaúszást a kisfiával, ezért elvégzett egy tanfolyamot, otthagyta bérszámfejtő munkáját és most babaúszást oktat. Van, aki kisboltot nyitott a házukban, egy közgazdász ismerősömnek pedig annyira élete része lett a sport, miközben igyekezett szülés után visszanyerni az alakját, hogy edző lett. De van példa nyomozóból lett fotográfusra, orvosból lett egészségügyi tanácsadóra vagy színésznőből lett produkciós vezetőre. Sokan saját vállalkozásba kezdenek: műkörmös, jógaoktató, coach, ügynök, tréner, ötvös/ékszerész, szövegíró, termékforgalmazó… a lehetőségek száma végtelen.
Számos sikertörténet mutatja, hogy nem lehetetlen gyerek mellett karriert építeni. Az új, az ismeretlen persze mindig ijesztő. De a siker ott kezdődik, ahol ki merünk lépni a komfortzónánkból. Érdemes elfogadni azt a gondolatot, hogy már nem nagyanyáink világát éljük, akik legtöbbször onnan mentek nyugdíjba, ahol elkezdtek dolgozni. A rohamosan és folyton átalakuló világunkban a változás az életünk szerves része, és nekünk is együtt kell haladnunk velük, méghozzá úgy, hogy szem előtt tartjuk saját élethelyzetünk átalakulását is és folyamatosan képezzük magunkat. A munkába – vagy munkaerőpiacra – való visszatérés előtt mindenképpen gondoljuk át, hogy mik az elsődleges szempontjaink, mert csak akkor tudjuk hitelesen képviselni magunkat, ha ezekkel tisztában vagyunk.
A legnépszerűbb pozíciók kisgyerekes anyukák körében:
- Online vagy telefonos ügyfélszolgálat
- IT-területek: programozó, webdesigner
- Online marketinges
- Magántanár
- Project manager
- Tartalomkészítő, blogger, szövegíró, grafikus
Nem árulunk zsákbamacskát azzal, hogy a munkaerőpiacon még mindig nehezített pályán mozognak a szülés után visszatérő anyukák, ugyanis a munkáltatók tisztában vannak a kisgyerek melletti munkavégzés nehézségeivel. Azonban a Covid-járvány egyik elvitathatatlanul pozitív hatása volt, hogy számos cég és azok vezetői felismerték, milyen motiváló és munkaerő-megtartó ereje van annak, ha egy családbarát munkahelyi kultúrát építenek fel. Ennek hatására mára egyre több az olyan munkahely, ahol elősegítik a munka-magánélet egyensúlyát.
Végezetül pedig ne feledjük, hogy a gyereknevelés olyan képességekkel ruházott fel minket, amikért a munkáltatók összetehetik a két kezüket: egy biztos… multitaskingban verhetetlenek vagyunk.
