(Fotó: MTI/Keleti Éva)
1925. október 4-én látta meg a napvilágot Gyomán. Egyszerű családból indult, de hamar kiderült, hogy a színpad lesz az élete. A Színművészetiről egyenes út vezetett a Vígszínházba, ahol otthonra talált, és generációkon átívelő karriert épített. Shakespeare hőseitől kortárs magyar szerzőkig mindent eljátszott, és közben filmen is maradandót alkotott. Muksája, A tizedes meg a többiek egyik legemlékezetesebb figurája, máig idézett, örök klasszikus. De ugyanilyen emlékezetes volt a Macskajátékban, a Mephistóban vagy a Butaságom történetében – és természetesen A tanúban is, ahol Pelikán József naivan szerethető figuráját olyan hitelességgel formálta meg, hogy miatta a film a magyar filmtörténet egyik kultikus darabjává vált.
Kállai Ferenc nagysága nemcsak a szerepeiben rejlett, hanem abban az emberi közvetlenségben is, amellyel mind a színpadon, mind a hétköznapokban jelen volt. Pályatársai legendás humoráról és kedvességéről meséltek: soha nem éreztette, hogy ő „nagy színész”, inkább a kollégát, a barátot, a társat látták benne. Rajongóihoz is mindig volt egy mosolya, egy kedves szava. Egyik kedves történet szerint, amikor egy járókelő bizonytalanul megszólította az utcán:
„Művész úr, honnan ismerem magát?”, ő nevetve felelte: „Én magát biztosan a színházból!” Ez a könnyed elegancia, ez a derűs önirónia volt a lényege.
Törõcsik Mari és Kállai Ferenc (Fotó: MTI/Keleti Éva)
Számtalan díj és elismerés fémjelezte pályáját – Kossuth-díj, Jászai Mari-díj, a Nemzet Színésze cím –, de talán a legfontosabb az a szeretet, amellyel a közönség és a pályatársak gondoltak rá. Nem véletlen, hogy még száz évvel a születése után is elevenen él emléke: ha rágondolunk, halljuk a jellegzetes, bársonyos hangját, látjuk a mosolyát, és felidéződnek azok a karakterek, akiket annyira hitelesen keltett életre.
Kállai Ferenc nem pusztán szerepeket játszott. Valami sokkal többet adott: megmutatta, hogy a színház és a film mélyén mindig ott rejlik az ember.
Hőseit és antihőseit is átitatta azzal a fajta közvetlenséggel, amely miatt mindenki magára ismert bennük. Talán éppen ezért volt annyira közel mindenkihez – és ezért marad velünk, akkor is, ha már csak a filmkockák és az emlékek idézik meg alakját.
A Három testõr Afrikában c. film forgatásán Tunéziában. (Fotó: MTI/Friedmann Endre)
A legendás színművész születésének 100. évfordulóján emlékhétvégével, filmklasszikusokkal, portréfilmekkel és tematikus műsorokkal tiszteleg a Kállai Ferenc előtt a közmédia.
