„Egy fiú nem sír!’ A legostobább kitételek egyike! Kutatások szerint a nők többek között azért élnek tovább, mert sírnak, vagyis fölengedik a felszínre az érzelmeiket, kiélik, átélik azokat, így le tudják vezetni a felgyűlő frusztrációt és feszültséget. A férfiak előbb halnak meg szívinfarktusban és rákban, mert ők ‘férfiasak’, vagyis mindent magukba fojtanak. Amikor tehát odavetjük egy síró kisfiúnak, hogy ‘anyámasszony katonája’, ‘kis pisis’, azzal tulajdonképpen azt mondtuk: ‘ne sírj, halj meg húsz évvel előbb’!
Férfiak, sírjatok! Ez a legjobb tanács, amit adhatok”
– részlet Dr. Vekerdy Tamás Belső szabadság című könyvéből.
(Forrás: Unsplash)
Háromfiús anyaként gyakran érzem úgy, hogy két irányból húznak a saját, belém ivódott mintáim és az a vágyam, hogy a fiaimnak már egy szabadabb, egészségesebb férfiképet adjak tovább. Néha még mindig kicsúszik a számon, hogy „viseld férfiasabban”, amikor elesnek és sírnak, miközben bennem is ott él az elvárás, hogy a férjem fejezze ki nyíltabban az érzéseit. Ilyenkor elkap a bűntudat: vajon milyen üzenetet adok át? Hogyan lehet úgy nevelni a jövő férfiait, hogy ne korlátozzuk őket régi mondatokkal, de ne is veszítsék el azt, amitől férfiak lesznek?
A dilemmák folyamatosak, és egyre világosabban látom: a legfontosabb kérdés nem az, hogy „hogyan kellene” férfit nevelni, hanem az, hogy milyen férfiakat szeretnénk látni a jövőben.
Új elvárások között: egyszerre legyél erős és érzékeny
A 21. század hozta el azt a paradox helyzetet, amelyben a férfiak egyszerre kapják a régi és az új üzeneteket. Az elmúlt évtizedekben a férfiakkal szembeni társadalmi elvárások drámaian átalakultak. A régi minták – a hallgatag, kemény, érzelmeit elfojtó férfi képe – még mindig velünk élnek, miközben megjelentek új szerepelvárások is: legyél érzelmileg jelenlévő apa, támogató társ, kiegyensúlyozott munkaerő, gondoskodó családtag.
A férfiak ma két világ között lavíroznak: a hagyományos férfiszerepek súlya még ott nehezedik rájuk, miközben az újfajta elvárások között sokszor még keresik saját helyüket.
(Forrás: Unsplash)
„Egy fiú nem sír” – a mondat, ami generációkat formált
Vekerdy Tamás sokszor figyelmeztetett erre: amikor a fiúknak azt tanítjuk, hogy „egy fiú nem sír”, valójában azt üzenjük nekik, hogy az érzések kifejezése veszélyes vagy szégyenletes. A gyerekek megtanulják elnyomni a fájdalmukat, dühüket, félelmüket, és ez a minta könnyen átöröklődik felnőttkorra is. A fojtogatott érzelmekből pedig idővel szorongás, belső bizonytalanság, kommunikációs nehézségek és akár testi tünetek is születhetnek.
A férfiak sokszor nem azért nem beszélnek arról, ami bántja őket, mert nincs mit mondaniuk, hanem mert gyerekkoruktól azt tanulták: nem szabad.
A mai férfinap egyik kérdése: mit jelent ma „férfinak” vagy férfiasnak lenni? A válasz ma már nem a fizikai keménységről vagy a hallgatag hősiességről szól. Sokkal inkább arról, hogy valaki képes felelősséget vállalni önmagáért és másokért; tud erős lenni akkor is, amikor épp elismeri a sebezhetőségét; hogy jelen van érzelmileg a kapcsolataiban; hogy nemcsak eltartója, hanem aktív tagja és formálója a családjának. A modern férfiasság egyre inkább hitelesség kérdése: hogy merjen önazonos lenni a régi és új szerepek között, és ne külső elvárásoknak akarjon megfelelni, hanem annak, aki ő maga szeretne lenni.
(Forrás: Unsplash)
Éppen ezért a legtöbb férfi még tanulja, hogyan legyen jelen érzelmileg; hogyan osztozzon a terheken; hogyan mondja ki, ha valami nem megy; hogyan kérjen segítséget – és mindettől ne érezze magát kevésbbé „férfinek”. Ezért kiemelten fontos, hogy a környezetük – család, párkapcsolat, munkahely – támogató legyen, ne pedig elvárásokkal túlterhelt. A változás csak akkor működik, ha nem kényszer, hanem partnerség viszi előre.
Most egy olyan korszakban élünk, ahol a férfiasság definíciója nem előírás, hanem formálódó közös nyelv.
A Nemzetközi Férfinap nem csupán tisztelgés a férfiak előtt, hanem lehetőség arra, hogy ledöntsük a régi tabukat, és egy egészségesebb, szabadabb férfikép felé lépjünk. Hogy a fiúk ne azt tanulják meg, hogyan kell elfojtani az érzéseiket, hanem azt, hogyan lehet megélni, megfogalmazni és megosztani őket. Hogy a férfiak ne a csendet érezzék kötelességnek, hanem a kapcsolódást lehetőségnek. Hogy a férfiasság ne korlát legyen, hanem olyan emberi értékek összessége, amelyekkel teljesebb életet lehet élni.
(Forrás: Unsplash)
