Életmód

Az űrből is látszik és nem a kínai nagy fal, mi az?

Sokan hiszik, hogy a kínai nagy fal vagy az egyiptomi piramisok szabad szemmel is kivehetők a világűrből. A valóság azonban egészen más – és sokkal meglepőbb. Van ugyanis egy hatalmas, ember alkotta „építmény”, amely tényleg feltűnik odafentről… de egészen más, mint gondolnánk.

Évtizedek óta tartja magát a romantikus elképzelés, hogy az emberiség legnagyobb történelmi emlékei – a piramisok, a kínai nagy fal – még a világűrből is kivehetők. Szép gondolat, de a tudomány józanabb: ezek az építmények valójában túl kicsik ahhoz, hogy szabad szemmel láthatók legyenek a Föld körül keringő űrállomásról.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

NASA en Español (@nasa_es) által megosztott bejegyzés

Az űrből valóban sok minden látszik – városfények, folyók, felhőzet, erdők –, ám az emberi alkotások közül nagyon kevés emelkedik ki igazán. Van azonban egy kivétel, amely annyira látványos, hogy még az asztronauták figyelmét sem kerüli el.

A „műanyag tenger”, amely kirajzolódik a bolygón

Dél-Spanyolországban, Almería tartományában egy különleges látvány tárul fel madártávlatból: több tízezer hektáron elterülő, vakítóan fehér üvegházrendszer borítja a tájat. Nem véletlenül nevezik „műanyag tengernek” – írja a Viajar. 

Légifelvételen az üvegházak El Ejidóban, Almeríában, Dél-Spanyolországban. (Fotó: OSCAR DEL POZO / AFP)

Ez a hatalmas fóliasátor-hálózat azért válik ennyire feltűnővé, mert a fehér műanyag tetők erősen visszaverik a napfényt. A világos, egységes felület élesen elüt a környező, barnás-száraz vidéktől, így nagy magasságból is jól kivehető.

A látványt nemcsak műholdképek, hanem asztronauták beszámolói is megerősítik. Pedro Duque, a Nemzetközi Űrállomáson is járt spanyol űrhajós szerint Almería üvegházai Európa egyik legfeltűnőbb felszíni jelenségei az űrből nézve.

Egy sivatagból lett Európa éléskamrája

Ami igazán különlegessé teszi ezt a területet, az nemcsak a mérete, hanem a története is. Almería Európa egyik legszárazabb régiója volt, ahol sokáig alig lehetett gazdálkodni. Az 1960-as évektől azonban a helyiek forradalmi megoldáshoz nyúltak: hatalmas üvegházakat építettek, és a felszín alatti vízkészleteket kezdték el hasznosítani.

Üvegházak El Ejidóban, Almeríában, Dél-Spanyolországban (Fotó: JORGE GUERRERO / AFP)

Ma olyan települések környékén, mint El Ejido, Las Norias de Daza vagy San Agustín, a fóliák nemcsak a táj arculatát határozzák meg, hanem az egész régió gazdaságának gerincét adják. Innen származik Európa jelentős részének zöldség- és gyümölcskínálata – egész évben.

Az emberi alkalmazkodás szimbóluma

Ez az óriási üvegházrengeteg egyszerre gazdasági csoda, technológiai teljesítmény és az emberi alkalmazkodóképesség lenyűgöző példája. Egy olyan vidéken hozott létre termékeny mezőgazdaságot, ahol korábban alig volt élet.

Üvegházak El Ejidóban, Almeríában, Dél-Spanyolországban (Fotó: JORGE GUERRERO / AFP)

Talán nem a piramisok, nem a Nagy Fal, hanem ez a modern, fehérbe öltözött táj az, amely valóban megmutatja: mire képes az ember, ha újraértelmezi a lehetetlent.