(Bolond Istók, fotókredit: Gordon Eszter // Filmsquad)
Arany János Bolond Istók című elbeszélő költeménye saját fiatalkori élményeiből táplálkozik: abból az időszakból, amikor rövid időre csatlakozott egy vándorszíntársulathoz. Az egyik legnagyobb magyar költőnk csak túl az ötvenen jutott el oda, hogy Istóknak nevezze magát. Iróniával vetette papírra fél éves színészkalandját a soha be nem fejezett Bolond Istókban.
Ez az életszakasz később háttérbe szorult az irodalomtörténetben, maga Arany sem szívesen beszélt róla. A Bolond Istók című film – ami a 2024-es Magyar Mozgókép Fesztiválon elnyerte a legjobb TV-film díjat – éppen ezt az „eltitkolt” korszakot bontja ki, és egy fiatal, bizonytalan, még önmagát kereső Arany Jánost mutat meg.
Hegedűs Georginát régóta foglalkoztatta a téma, az első forgatókönyv-változat már 2015–2016 körül megszületett. Már középiskolásként is az maradt meg benne, hogy Arany János ezt a korszakot saját életének fordulópontjaként említi, miközben kifejezetten azt kéri, hogy „erről többet ne beszéljünk”. Ez az ellentmondás – egy meghatározó élmény, amit mégis el akar hallgatni – különösen izgalmassá tette számára a témát.
„Miközben az irodalomórákon sokat hallhatunk Petőfi kalandos életútjáról, addig Arany János mindig megmaradt az érett, komoly, kimért költő, és nem ismerhettük meg az izgalmas, emberi oldalát. Pedig a vándorszínész-kitérő éppen az a szakasz, ami nagyon nem illeszkedik ahhoz a képhez, amit róla kialakítottunk”
– mondta el a film forgatókönyvírója, akit éppen ez motivált: elképzelni és megmutatni, mi történhetett Arany Jánossal ebben a fél évben, és mi az, ami miatt később úgy érezte, ez az időszak gyökeresen megváltoztatta az életét.
(Bolond Istók, fotókredit: Gordon Eszter // Filmsquad)
A film főszereplője, a mindössze 19 éves Istók, aki merészen otthagyja a Debreceni Kollégiumot, hogy a vándorszíntársulat tagja legyen. Kezdetben csak a háttérben dolgozik, aztán egyre jobban megismeri a színészvilág küzdelmeit, és találkozik a titokzatos múltú Sárival. A lány iránti szenvedélyes vonzalom új szintre emeli Istók életét, azonban a mindennapjaikat viharok kísérik…
„Merjünk álmodni és merjünk hibázni” – az építő kudarc fontossága
Hegedűs Georgina szerint a Bolond Istók film története túlmutat azon, hogy jobban megismerhetjük belőle Arany János személyét. Egy olyan általános, ma is érvényes élethelyzetet mesél el, amit mindannyian valamilyen módon megélünk: egy fiatalember történetét, akinek van egy álma: színész szeretne lenni, és ezért mindent képes eldobni egy olyan korban, amikor ez a pálya különösen lenézettnek számított. Istók mindent megtesz ezért az álomért, mégis a végén kudarcot vall.
„Szerintem ezt a kudarcot Arany János egész életében szégyellte, miközben éppen ez formálta azzá az emberré és meghatározó gondolkodóvá, művésszé, akit ma ismerünk.”
Georgina éppen ezért tartja a történetet különösen fontosnak a 21. században is, mert azt közvetíti:
„Merhetünk álmodni, merhetünk hibázni, meg ér elbukni, és attól ez még ugyanúgy építhet minket”
Ebben a teljesítményorientált világban ez az üzenet különösen aktuális lehet a mai fiatalok számára.
(Bolond Istók, fotókredit: Gordon Eszter // Filmsquad)
Töredékekből felépített történet
A film történetének kibontásához Hegedűs Georgina hosszú kutatómunkát végzett: hónapokat töltött a Szabó Ervin Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban, járt Debrecenben, Nagyszalontán, sőt Máramarosszigeten is. A munka nem volt egyszerű, mert ahogy ő fogalmazott:
„Arany János szándéka – hogy erről az időszakról alig maradjon fenn dokumentum – gyakorlatilag megvalósult.”
A biztos kapaszkodók mindössze töredékek voltak: a kollégiumi évek, a debreceni színház rövid működése, majd a hazafordulás Máramarosszigetről. Ezekhez társult a Bolond Istók című mű, néhány levélutalás és elszórt életrajzi nyom. Ezekből a darabkákból gyúrta össze a film fikciós történetét, aminek a hangulatát Arany szavaival tudta a legjobban megragadni:
„Van benne valami furcsa, valami humoros, ami fáj”
(Bolond Istók, fotókredit: Gordon Eszter // Filmsquad)
Fikció, önirónia és rejtett utalások
A végleges filmben – elmondása szerint – a fikció került túlsúlyba, hiszen a források szűkössége ezt szinte szükségszerűvé tette. Ugyanakkor számos apró, Aranyhoz köthető elem került bele:
„Feltételezések arról, hogy ekkor szokhatott rá a dohányzásra, hogy már fiatalon gitározott, vagy hogy milyen belső feszültségeket hordozott családi háttere miatt. Ezek a részletek sokszor csak finom utalásokként jelennek meg, és a későbbi életmű felé is elmozdulnak.”
A forgatókönyv végső formáját külső körülmények is alakították: a forgatás előtti hónapban a könyv mintegy 40 százalékát ki kellett húzni anyagi okok miatt. Ennek ellenére – hangsúlyozta – a történet magja megmaradt.
(Bolond Istók, fotókredit: Gordon Eszter // Filmsquad)
Közös munka és tudatos vizualitás
Rohonyi Gábor rendező 2022 tavaszán csatlakozott a projekthez. Eredetileg Hegedűs Georgina maga rendezte volna a filmet, ám éppen akkor született meg a kisfia, amikor a gyártás előkészítési munkálatok kezdődtek, így Rohonyi Gábor rendezőként, Georgina pedig társrendezőként vett részt. A forgatókönyv ekkorra már hosszú ideje formálódott, a további finomítások azonban közös gondolkodás eredményei lettek – Kovács Gábor Attila dramaturg segítségével.
A film gyönyörű vizuális világa tudatos csapatmunka volt: „Gosztola S. Ábris operatőrrel (A király sorozat), Valcz Gábor látványtervezővel (Ványa bácsi – Buborékkeringő, El a kezekkel a Papámtól!) és Kemenesi Tünde jelmeztervezővel arra törekedtünk, hogy ne egy poros, jelmeztárszagú kosztümös film szülessen.”
„Az volt a célunk, hogy a ruhák, a terek és hangulatok életszerűek legyenek, mintha a szereplők valóban ezekben éltek volna nap mint nap. A természetes külső helyszínek, a novemberi forgatás hideg időjárása, valamint a minimalista eszköztár mind hozzájárultak ahhoz, hogy a film egyszerre legyen korhű és mai”
– osztotta meg Georgina. Mint mondta, ma már nemzetközi filmek és sorozatok esetében egyre erősebb trend, hogy a történelmi környezet ne múzeumszerűen jelenjen meg, hanem legyen benne valami plusz, valami kortárs érzékenység.
Ehhez a szemlélethez szerettek volna ők is csatlakozni: olyan látványvilágot kialakítani, amely egyszerre hiteles és élő, közel hozza a szereplőket a nézőhöz, miközben elkerüli a hagyományos kosztümös filmek távolságtartását. Így a filmben keverednek a kissé lassabb, meditatívabb beállítások, az eseményekbe jobban berántó, dinamikusabb képsorokkal, amikhez sokat hozzátett Czakó Judit vágói munkája.
(Bolond Istók, fotókredit: Gordon Eszter // Filmsquad)
A hang- és zenei világban is tudatos keverésre törekedtek Balázs Gábor hangmérnökkel és Csengery Dániel zeneszerzővel (Liza, a rókatündér, Ida regénye):
„A képi eszköztárat gazdag hangi világ támogatja meg, a zene pedig olykor westernes elemeket idéz, ami jól visszaadja a vándorszínész-lét szabadságát és bizonytalanságát.”
(Bolond Istók, fotókredit: Gordon Eszter // Filmsquad)
A Bolond Istók nem klasszikus életrajzi film: sokkal inkább egy érzelmekkel teli utazás egy fiatal ember útkereséséről, aki a vándorlás, a művészi szabadság és a kudarc tapasztalatain keresztül formálódik azzá az alkotóvá, akit később nemzeti ikonként ismerünk.
A romantikus és drámai elemekkel, a road movie műfaji jegyeivel átszőtt felnövéstörténet azt az időszakot ragadja meg, amikor a költő még csak keresi önmagát – és éppen ebben az elbukással teli útban rejlik a történet ereje.
A Bolond Istók január 22-én, a magyar kultúra napján, 21 órakor látható először televízióban, a Dunán.
