Az öröklés kapcsán sokan automatikusan a gyermekekre gondolnak, pedig a jog más szereplőket is nevesít. Dr. Juhász Ivett elmondta, hogy a házastárs törvényes örökösnek minősül, és nemcsak a gyermekek mellett, hanem bizonyos esetekben a szülőkkel együtt is örökölhet. Ha az elhunytnak vannak leszármazói, a házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot kap a közösen lakott ingatlanon, míg a hagyaték többi részéből egy gyermekrésznek megfelelő arányban részesül.
(Fotó: unsplash)
Amennyiben nincs gyermek, de van házastárs és élő szülő, az öröklés közöttük oszlik meg. Ha pedig nincs sem leszármazó, sem szülő, a házastárs önállóan is örökölhet.
A szakértő hangsúlyozta:
a törvényes öröklési rendet teljes egészében felülírhatja egy végrendelet. Ha az elhunytnak van végintézkedése, az minden esetben elsőbbséget élvez a törvénnyel szemben. Éppen ezért sok család csak a hagyatéki eljárás során szembesül azzal, hogy a vagyon sorsa nem úgy alakul, ahogyan azt korábban elképzelték.
Fontos ugyanakkor a köteles rész intézménye is. Ha a végrendelet kizárja a törvényes örököst, a leszármazó, a házastárs vagy a szülő meghatározott arányú köteles részre továbbra is jogosult lehet.
Az egyik leggyakoribb tévhit az élettársak örökléséhez kapcsolódik. Dr. Juhász Ivett egyértelművé tette: az élettárs nem számít törvényes örökösnek, függetlenül attól, mennyi ideig éltek együtt. Jogilag csak akkor örökölhet, ha az örökhagyó végrendeletben rendelkezik róla.
„Az élettárs soha nem lesz törvényes örökös, még 30–40–50 év együttélés után sem.”
A beszélgetés során szó esett a végrendeletek tipikus hibáiról is. Bár sokan próbálkoznak saját kezűleg megírt dokumentumokkal, ezek gyakran formai vagy tartalmi okokból érvénytelenek. Hiányzó dátum, aláírás vagy pontatlan megfogalmazás esetén a hagyatéki eljárás során a végrendelet akár teljes egészében semmissé válhat.
A jogász szerint a végrendelet elkészítése nem a halálról, hanem az előrelátásról és a családi béke megőrzéséről szól.
A legfontosabb, amit a családunkra hagyhatunk, az az, hogy rend van, és ne legyen vita.
Egy hibás vagy vitatott végrendelet ugyanis akár évekig elhúzódó peres eljárást is eredményezhet. Éppen ezért dr. Juhász Ivett azt javasolja, hogy a végintézkedés elkészítéséhez minden esetben ügyvéd vagy közjegyző segítségét kérjük.
