Kultúra

Eltiport életek – a kommunizmus magyar áldozataira emlékezünk

Milliók megsemmisítve, százezrek elhurcolva, eltiporva, tízezrek bebörtönözve, családok szétszakítva – a kommunista diktatúra évtizedei Magyarországon is generációk sorsát pecsételték meg. Február 25-én rájuk emlékezünk: azokra, akik életükkel, szabadságukkal vagy hazájukkal fizettek a terror éveiben. Az emléknaphoz kapcsolódva a Terror Háza Múzeum sokszínű programsorozattal készül, hogy méltó módon idézze fel a múltat.

Fényfestés a Terror Háza Múzeum Hõsök Falán a kommunizmus áldozatainak emléknapján (Forrás: MTI/Balogh Zoltán)

Február 25-én a kommunizmus áldozataira emlékezünk. Egy olyan diktatórikus rendszerre, amely világszerte több mint 100 millió ember halálát okozta. Magyarországon a második világháború után több mint hétszázezer magyart hurcoltak el kényszermunkatárborokba, és közülük mintegy háromszázezren soha nem térhettek vissza hazájukba. Eközben itthon a szovjet mintára átszervezett bíróságok tömegesen hoztak hamis vádakra épülő ítéleteket.

A koncepciós perek során több száz ártatlan embert végeztek ki, és a politikai okokból kiszabott börtönbüntetések száma is meghaladta a hetvenezret. A megtorlástól félve sok ezren kényszerültek arra, hogy elhagyják szülőföldjüket, ezzel családok sorsa pecsételődött meg.

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét hivatalos emléknappá, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon a szovjet hatóságok letartóztatták Kovács Béla kisgazda politikust – ezzel is jelezve a kommunista hatalomátvétel visszafordíthatatlanságát.

Emlékezés és programok a Terror Háza Múzeumban

A kommunizmus áldozatainak emléknapjára idén is színvonalas programsorozattal készül a Terror Háza Múzeum. Február 17-től tíz napon át rendhagyó tárlatvezetések, történelemórák, múzeumpedagógiai foglalkozások, kiállítások és egy színházi előadás is várja az érdeklődőket.

(Forrás: MTI/Kocsis Zoltán)

Az „Elmondjuk, hogy tudd!” című rendhagyó történelemórákon a múzeum, a XX. Század Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet történészei tartanak előadásokat felsős és középiskolás diákoknak. A fiatalok megismerhetik a málenkij robotra hurcolt magyarok sorsát, az 1953-as tiszalöki fogolylázadás történetét, a népbíróságok működését, valamint az ’56-os forradalom egyik hősének, Angyal Istvánnak az életútját.

A programok részeként megtekinthető a „Rabszolgasorsra ítélve” című kiállítás is, amely a Gulágra hurcolt hétszázezer magyar ember szenvedéstörténetét mutatja be, valamint az „Elfejtettük volna?” című tablókiállítás a múzeum melletti Csengery utcában.

Február 25-én a múzeum egész nap ingyenesen látogatható 10 és 18 óra között. A látogatók gyertyagyújtással emlékezhetnek a diktatúrák áldozataira a Hősök falánál, az emlékünnepség pedig online is követhető.

Az emléknap esti programjaként a Kertész Imre Intézetben mutatják be Pavel Stantchev „Egy éjszaka, két reggel…” című kétfelvonásos színdarabját. A produkciót a Kossuth-díjas Káel Csaba rendezi, a szereplők között látható Őze Áron, Lengyel Ferenc és Balázsovits Edit is.

A kommunizmus áldozatainak emléknapja nem csupán történelmi visszatekintés, hanem közös főhajtás is azok előtt, akiknek életét derékba törte a diktatúra – és figyelmeztetés arra, hogy a szabadság soha nem magától értetődő.

(Forrás: MTI/Hegedüs Róbert)

Részletes információk és további programlehetőségek a Terror Háza Múzeum oldalán olvashatóak.