A nagyböjt kezdete, hamvazószerda nem bibliai ünnep, de kiemelt hétköznapja az egész egyházi évnek, az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik). A nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak megemlékezés Jézus negyvennapos böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról; Jézus nyilvános tevékenysége előtt 40 napig böjtölt a pusztában.
Mivel az egyház a vasárnapot, az Úr napját nem tekinti böjti napnak, ezért – a nyugati egyházban – az első vasárnap előtti szerdán kezdődik a húsvétra készülés időszaka, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila.
A tel-avivi ANU Múzeumban kiállított Sassoon-kódex, a világ jelenleg ismert legrégebbi Bibliája, amit a 9. század végén vagy a 10. század elején írhattak (Forrás: MTI/EPA/Abir Szultan)
Mára enyhítettek a korábbi, szigorú böjti szabályokon
A böjt – a tartózkodás az étkezéstől bizonyos napokon – már a korai időszakoktól jelen volt a kereszténység életében. A húsvét előtti böjtöt eleinte kizárólag nagypénteken és nagyszombaton tartották, és 336-tól kezdve foglalt egy hetet magába, a nagyhetet.
A negyvennapos – hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó – étkezési megtartóztatás a 4. századtól fokozatosan alakult ki, a 7. század elején vált szokássá, majd 1091-ben II. Orbán pápa törvénybe is iktatta. A katolikus egyház mára enyhített a korábbi, szigorú böjti szabályokon.
A bűnbánati felkészülés első napján, hamvazószerdán a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba. Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa a bűnbánat látható jeleként elrendelte a hívek számára a hamvazkodást.
Porból lettél és porrá leszel
Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokára rajzoltak hamuból keresztet; ma mindkét nem számára az utóbbiból áll a szertartás. A pap a mise után megszenteli az előző évi szentelt barka hamuját, és keresztet rajzol vele a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezz ember, hogy porból lettél és porrá leszel” (Memento homo, quia pulvis es, in pulverem revertis). A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mert a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet.
Hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A II. vatikáni zsinat rendelkezésére 1966 óta – a nagypéntekkel együtt – szigorú böjti nap a katolikus hívek számára, azaz a hívőknek ekkor csak háromszor szabad enniük – húst akkor sem –, és csak egyszer lakhatnak jól. (Mentesülnek ez alól a 18 év alattiak és a 60 év fölöttiek, a betegek, az állapotos nők, a szoptató anyák és egyes foglalkozások gyakorlói.)
(Forrás: MTI/Kovács Attila)
Más tekintetben is gyakorolni kell az önmegtartóztatást
A negyvennapi böjtnek is nevezett nagyböjt hamvazószerdán kezdődik, és nagyszombat délig tart, de az egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell. Azaz a böjt ne farizeusi külsőségekben, hanem lélekben történjen.
Ez az időszak arra szolgálhat, hogy a hívők megtanulják uralni vágyaikat, elmélyüljenek hitükben húsvét előtt, amikor Jézus legnagyobb művét, a megváltást ünneplik a keresztények. Ahogy Szent Ágoston mondta:
„A böjtölés tisztítja a szívet, megvilágítja az értelmet, erősíti az akaratot, gyöngíti az érzékiséget, megfékezi a vágyakat, a szenvedélyek fáklyáit eloltja és meggyújtja a tisztaság világosságát”.
Torkos csütörtök
A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közötti három nap neve „semmihét”, „csonkahét” volt.
Egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték „kövércsütörtöknek” vagy „zabálócsütörtöknek”, mert e napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Hazánkban évek óta ezen a napon rendeznek a vendéglők torkos csütörtök néven nagy kedvezményeket nyújtó akciót.
Nők mulatnak egy borospincében a torkos csütörtökön a tótszentmártoni Kámán-hegyen 2014. február 27-én este. A több száz éves horvát hagyomány szerint a nők a nagyböjt kezdete előtti csütörtökön a férfiak nélkül mulathattak a pincékben (Forrás: MTI Fotó: Varga György)
