„Nem eszik húst? Nem baj, majd sütök neki bárányt!” – Mit, hogyan és hogyan ne együnk a 40 napos böjt alatt?

Van valami különösen izgalmas abban, amikor egy bőséghez szokott világban hirtelen a mértékletesség kerül fókuszba. Mintha egy kicsit visszatekernénk az időt, és kipróbálnánk, milyen kevesebbel is jól élni. A böjt körül persze mindig akadnak félreértések és mosolyt fakasztó pillanatok is: Kautzky Armand a Családi kör műsorában – kissé viccesen – megkérdezte Antal Emese dietetikust, hogy a csirkemell vajon húsnak számít-e a böjti időszak alatt. Erről persze azonnal a Bazi nagy görög lagzi legendás mondata juthat eszünkbe : „Nem eszik húst? Nem baj: majd sütök neki bárányt!” – ami tökéletesen mutatja, mennyire mást jelent a böjt mindenkinek.

Hagyományok és közös gyökerek

A böjt nem kizárólag a kereszténység sajátja. Szinte minden nagy vallásban találunk hasonló időszakot: az iszlámban a Ramadán, a zsidó hagyományban a pészahhoz kötődő étkezési szabályok, a keleti vallásokban pedig különféle tisztító és önmegtartóztató rítusok szolgálják ugyanazt a célt.

A közös nevező a megtisztulás, az önfegyelem gyakorlása és az áldozathozatal. A lemondás segít fókuszt váltani, befelé figyelni, és kilépni a mindennapi fogyasztás megszokott köréből.

Régen azonban a böjtnek nagyon is praktikus okai voltak. A tél végére kifogytak a készletek, a friss élelmiszer ritka volt, a nehéz, zsíros ételek helyett könnyebb, egyszerűbb fogások kerültek az asztalra. Ez a természetes „szűkösség” tehermentesítette az emésztőrendszert, és felkészítette a szervezetet a tavaszra.

Ma, amikor minden bármikor elérhető, a böjt inkább tudatos döntés: megállás egy pillanatra a folyamatos túlevés és rohanás közepette.

Hogyan böjtölünk ma?

A modern böjt ezerarcú. Van, aki csak a pénteki húsmentességet tartja meg, mások teljesen száműzik a húst 40 napra, sőt, akadnak, akik a tejtermékekről is lemondanak, és ideiglenesen vegán életmódra váltanak. Olyanok is vannak, akik inkább a nehezebb, zsírosabb ételeket hagyják el, de a hal vagy a csirkemell még belefér – bár ezek után tényleg jogos a kérdés: a csirkemell vajon húsnak számít-e? Megint mások olyan élvezeti ételekről és italokról mondanak le, mint a cukor, csokoládé, sütemények vagy alkoholos italok.

„Hogyha csak a zsíros, nehéz ételeket mérsékeljük, akkor már könyebbnek érezzük majd magunkat”

– mondta Antal Emese a műsorba. A motivációk is sokfélék. Sokan vallási meggyőződésből böjtölnek, másokat a családi hagyomány, a közösségi elvárás vezet, megint másokat a Földünk védelme, mivel a növényi alapú élelmiszereknek kisebb az ökológiai lábnyoma.

Egyre többen azonban egészségügyi okokból vágnak bele: szeretnék, ha a szervezetük egy kicsit fellélegezne, csökkenne a terhelés, könnyebbnek, energikusabbnak éreznék magukat.

A böjt ilyenkor nem önsanyargatás, hanem tudatos mértékletesség: kevesebb, de jobb minőségű étel, több zöldség, egyszerűbb fogások.

Mit tesz a böjt a testtel – és hogyan csináljuk okosan?

A mértékletesebb táplálkozás valóban jótékony hatással lehet a szervezetre. Csökken a túlterhelés, javulhat az emésztés, mérséklődhet a gyulladásos folyamatok szintje, sokan könnyebbnek, frissebbnek érzik magukat. Antal Emese dietetikus a Családi kör műsorában elmondta, hogy kulcsfontosságú a fokozatosság és a kiegyensúlyozottság. A drasztikus váltás – egyik napról a másikra teljesen másképp enni – megterhelő lehet, és hiányállapotokhoz vezethet. A böjt akkor válik igazán hasznossá, ha közben odafigyelünk arra, hogy minden fontos tápanyagból megfelelő mennyiséget vigyünk be.

Ha elhagyjuk a húst, pótoljuk fehérjében gazdag növényi forrásokkal: hüvelyesekkel, szójával, lencsével, csicseriborsóval. A tavasz közeledtével egyre több friss zöldség áll rendelkezésre, érdemes ezekből minél többet beépíteni az étrendbe.

A cél nem az éhezés, hanem a könnyedebb, tudatosabb étkezés.

Ugyanilyen fontos az is, hogy a böjt ne váljon mindenkire kötelező „divattá”.

Gyerekek, idősek, krónikus betegek, várandós vagy szoptató anyukák számára a tartós megvonás és az energiabevitel csökkentése komoly kockázatot jelenthet, ezért számukra nem ajánlott a böjt.

Náluk a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás minden körülmények között elsődleges.

„Bármennyire is szigorú böjtöt folytat valaki, arra, hogy változatos legyen, és minden tápanyagot elfogyasszon, arra mindenképpen figyelnie kell”

– hangsúlyozta a műsorban a dietetikus.

És végül ott a nagy kérdés: mi történik a 40 nap végén? Ha a böjt után azonnal rázúdítjuk a szervezetünkre a húsvéti lakoma teljes arzenálját, a zsíros sonkát, a tojást, a kalácsot, az bizony sokkoló lehet. Épp ezért a visszatérésnél is érdemes fokozatosnak lenni, hogy a böjt valóban feltöltődést, ne pedig gyomorfájást és rossz közérzetet hozzon.