(Forrás: Unsplash)
A dietetikus szakértő szerint már a szóhasználatnak és az ahhoz társított gondolatoknak is nagy jelentősége van.
„A diéta szót nem tartom szerencsésnek, mert az idők során társult hozzá egyfajta negatív jelentés, miszerint megvonásról, és csupán időszakos változtatásokról van szó. Azonban, ha így gondolunk erre, akkor már az elején elbuktunk, mert ha egészségmegőrzésről beszélünk, akkor csakis a hosszútávú, életmódbeli elemek következetes megváltoztatásával is járó folyamat lehet sikeres”
– hívja fel a figyelmet a szakértő erre az általános szemléletmódbeli tévedésre.
Várallyay Gabriella (Forrás: Várallyay Gabriella)
A test először suttog, aztán kiabál
A szervezet egy bizonyos ideig ugyan képes fenntartani az egyensúlyt, sőt: a drasztikus kalóriacsökkentés eleinte még látványos fogyást is hozhat. Ez azonban könnyen hamis illúziót kelthet. A szélsőséges, átgondolatlan étrendi váltás ugyanis hosszútávon nem hoz valódi átalakulást, sokkal inkább óriási megterhelést ró a szervezetre. Ez pedig már rövidtávon is figyelmeztető tünetekekben, nem várt panaszokban mutatkozhat meg.
„A határvonal mindenkinél más és más lehet. Úgy állíthatjuk ezt közös munkával fel, ha a mértékletességet, apró, következetesen összeállított szokások megváltoztatását, önmagunk megfigyelését helyezzük előtérbe és kitartóak vagyunk”
– mondja Várallyay Gabriella.
Rövid távon a nem megfelelően összeállított, szélsőséges étrend fáradtságot, koncentrációs zavart, ingerlékenységet okozhat. Megjelenhetnek falásrohamok, szédülés, puffadás vagy székrekedés is.
Hosszabb távon, ha nem figyelünk a jelekre, a megvonásnak megmutatkozik az árnyoldala is. Az indokolatlanul kizárt tápanyagcsoportok – például tej- vagy gluténmentes étkezés, esetleg ketogén étrend – hiányállapotokhoz vezethetnek. Ilyenkor nemcsak vitamin- és ásványianyag-hiány jelentkezhet (például vérszegénység, izomgörcsök), hanem a fehérjék, rostok vagy a „jó” zsírsavak hiánya is előfordulhat.
Ennek következménye lehet:
- alvászavar,
- tartós fáradtság,
- ingerlékenység,
- romló koncentráció,
- teljesítménycsökkenés,
- hajhullás, töredező körmök,
- felboruló menstruációs ciklus.
„Sajnos az sem ritka, hogy megváltozik az ételekhez való viszony, csökken a realitásérzék az adagok megítélésére, és növekszik az esélye a testképzavarok kialakulásának is. Ez idő alatt az anyagcsere képes lassulni, így ha a drasztikus diéta abbamarad, akkor kamatostul kúsznak vissza a kilók.”
(Forrás: Unsplash)
Létezik-e a „legjobb” diéta?
„Nem, nincs Szent Grál. A siker abban rejlik, ha az illető számára leginkább megfelelő étrendet ajánljuk, és ennek megvalósítását segítjük úgy, hogy apró, életébe illeszthető megoldások sorát alkalmazzuk az ő tempójának megfelelően. A közös munka során az ő megfigyeléseire, tapasztalataira támaszkodva haladunk, és korrigálunk, ha szükséges”
– fejti ki a dietetikus.
A szakértő szerint minden ajánlás előtt alapos állapotfelmérésre van szükség. Nem mindegy az életkor, az élethelyzet, a cél – például fogyás vagy izomtömeg-növelés –, és az sem, hogy van -e bármilyen egészségügyi kihívás, például inzulinrezisztencia, magas koleszterinszint vagy akár pajzsmirigy-probléma a háttérben.
Általános egészségmegőrzés esetén szakmailag leginkább a mediterrán típusú étrend tekinthető megalapozottnak. Teljes értékű, szezonális alapanyagokra épít, előtérbe helyezi a növényi ételeket, a megfelelő rostbevitelt, a halakat és az olívaolajat, miközben háttérbe szorítja az ultrafeldolgozott élelmiszereket. De még ennél is fontosabb az életmód egésze: a napfény, a természetben töltött idő, a társas kapcsolatok és a rendszeres mozgás.
(Forrás: Pexels)
Időszakos böjt: hatékony módszer vagy csak divat?
Az utóbbi évek egyik legismertebb irányzata az időszakos böjt, ami valójában étkezési időzítést jelent: azt határozza meg, hogy mikor eszünk és mikor nem eszünk. Amikor táplálékfelvétel történik, azt nevezzük étkezési ablaknak. A legismertebb formája a 16:8-as rendszer – 16 óra böjt után 8 órás étkezési ablak.
A szakértő szerint megfelelően alkalmazva hasznos eszköz lehet, de nem univerzális megoldás. Ha például valaki egész nap csipeget, késő estig nassol, már az is komoly eredményt hozhat, ha az étkezéseket egy ésszerű, 10–12 órás időablakba rendezi.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy kamaszkorban vagy fogamzóképes korban lévő nőknél a túl szűk étkezési ablak hosszú távon hiányállapotokhoz és hormonális problémákhoz vezethet.
(Forrás: Shutterstock)
Az életmódváltás négylábú széke
„Azt szoktam mondani a konzultációkon, hogy az életmódváltás olyan, mint egy négylábú szék, melynek csak egyik lába az étrend, és hiába tökéletes a kivitelezése, ha nem társul mellé mozgás, megfelelő alváshigiéne, stresszlevezetési szokások, és amennyiben szükséges, célzott étrend-kiegészítés.”
Ami az edzést illeti, nincs univerzálisan érvényes recept: az életkor, a cél és a napirend is befolyásolja, mi az ideális. Általánosságban azonban a kombinált mozgásforma a leghatékonyabb: erősítő-stabilizáló edzések (például funkcionális tréning, pilates vagy különböző saját testsúlyos órák) és kardió (futás, kerékpár) egyaránt kapjanak helyet a heti rutinban. Már heti három alkalom, 45–60 perc mozgás is érezhető változást hozhat.
A valódi áttörést sokszor a hétköznapi aktivitás növelése jelenti. Több séta, lift helyett lépcsőzés, rendszeres felállás az íróasztal mellől, napi 8–9000 lépés – ezek nemcsak az anyagcserét támogatják, hanem a stresszlevezetésben is kulcsszerepet játszanak.
(Forrás: Unsplash)
A valódi változás belül kezdődik
A szakértő szerint a hangsúly a tanuláson van. Ha kész étrendtől vagy csodakészítményektől várjuk a megoldást, és kimarad az önismereti rész: a megfigyelés, a tapasztalás, annak felismerése, hogyan működik a saját testünk, nem érjük el a kívánt eredményt.
„Ne feledjük, a valódi változás az, ha közben mi magunk is mások leszünk”
– emlékeztet Várallyay Gabriella.
Az életmódváltás nemcsak fizikai, hanem mentális folyamat is. Nem arról szól, mit vonunk meg magunktól – sokkal inkább arról, hogy mit teszünk még hozzá és mit tanulunk meg működtetni hosszú távon.
(Forrás: Pexels)
