A Jászai Mari-díjas színművész ritkán enged ennyire mély betekintést a magánéletébe. A beszélgetésben felidézte, mit érzett, amikor világra jöttek Papadimitriu Athinával közös lányai.
Trokán Péter, Nem véletlen?! podcast, Fotó: MTVA/ Horváth Péter Gyula
„Teljesen mindegy volt, hogy fiam vagy lányom lesz. Csak az számított, hogy egészséges legyen. Ha az megvan, onnantól nekünk, szülőknek a felelősségünk, hogy csodálatos embert neveljünk belőlük”
– fogalmazott a Nem véletlen?! című podcast vendégeként. Trokán Péter felidézte, hogy kezdő szülőként bár gyakorlatlan volt, mindig következetességre törekedett. Nem tankönyvekből tanulta az apaságot, hanem abból a mintából, amit otthonról hozott: számára természetes volt, hogy minden élethelyzetben a gyerek jóléte az első. Bár végül – mint fogalmazott – „csonka családdá” váltak, lányai között különleges kohézió alakult ki. Felidézte azt a megható időszakot is, amikor Anna lánya harmadszorra felvételizett az akkori Színművészeti Főiskolára, a kisebbik, Nóra pedig első alkalommal próbált szerencsét.
„Sosem felejtem el azt a napot, amikor a Jóisten megsegítette őket, és egy évfolyamba kerültek. Az első időben együtt jártak be, majd beköltöztek a kollégiumba, egy szobában laktak, és még az is működött. Nagyon szeretik egymást, csodálatos békesség látni őket ebben a harmóniában”
– tette hozzá. Elárulta, nagy boldogság számára, hogy aktívan részt vehet az unokája életében is. Ha kell, elmegy érte az iskolába, edzésre viszi, lefekvés előtt pedig esti mesét olvas neki.
„Van, hogy én vagyok a bébiszitter. Kisiskolás, példás a magatartása, jeles tanuló. Nagyon büszke vagyok rá és a lányomra, vejemre, hogy ennyire szépen nevelik”
– tette hozzá.
