A nyár valahogy mindig magával hozza azt az érzést, hogy most szabad egy kicsit többet költeni. Leárazások csábítanak az online áruházakban, és a kirakatokban is ott virítanak a „csak ma”, „utolsó darabok”, „70% kedvezmény” feliratok, miközben a közösségi média is folyamatosan újabb és újabb „kötelező” nyári darabokat ajánl.
(Forrás: Pexels)
A Nyár ’26 vendége, Szilágyi-Csüllög Mónika, az ELTE PPK doktorjelöltje és a METU Fenntartható divatmárka-menedzsment szakvezetője szerint azonban fontos tisztázni az első félreértést.
„Ez nem egy betegség”
Mint mondja az impulzusvásárlás lényege, hogy a racionális döntéseinket háttérbe szorítják az érzelmeink. Nem azért veszünk meg valamit, mert valóban szükségünk van rá, hanem mert egy adott pillanatban jó érzést kelt bennünk.
„Olyan marketing hatások érnek, olyan szituatív hatások – ilyen a nyár is –, ami miatt abszolút felborul az a tudatos döntés, amit egyébként az értékrendünk képviselne. Ez egy spontán, érzelemvezérelt, egyáltalán nem racionális és nem tervezett vásárlás”
– mondja a szakértő.
A leárazások trükkös pszichológiája
Sokan gondolják úgy, hogy egy hatalmas akció kihagyhatatlan lehetőség. Pedig gyakran nem is magát a terméket akarjuk, hanem attól félünk, hogy lemaradunk róla. Ez az úgynevezett veszteségkerülés pszichológiája.
„A veszteségtől való félelem sokkal nagyobb a fogyasztónál, mint a nyereség keresése”
– vallja Szilágyi-Csüllő Mónika. Éppen ezért működnek olyan jól az „utolsó lehetőség, már csak két darab maradt” vagy „csak ma éjfélig érvényes” típusú üzenetek. Nem feltétlenül azért vásárolunk, mert szükségünk van valamire, hanem mert úgy érezzük, ha most nem tesszük, veszítünk.
(Forrás: MTVA)
Miért pont nyáron a legerősebb ez az érzés?
A nyár különleges időszak. Több élmény ér bennünket, többet mozdulunk ki, nyaralunk, jobb a hangulatunk. Mindez lazábbá teszi a döntéseinket is.
Ahogy Szilágyi-Csüllög Mónika fogalmaz:
„Ebben az időszakban amúgy is nagyon sok inger ér minket, és van egy fokozott mentális állapotunk. Jobb hangulatban vagyunk, sok élmény ér, fesztiválok, nyár van, nyaralás, és ilyenkor egy picit megengedjük magunknak, hogy olyat is megvegyünk, amire nem biztos, hogy szükségünk lenne”
Ehhez társulnak a közösségi média által közvetített trendek is. Az idei „kötelező” strandruha, a mindenkin látható napszemüveg vagy az éppen divatos táska könnyen azt az érzést kelti, hogy nekünk is szükségünk van rá.
(Forrás: AI generált kép)
Szörfölés a vágy hullámain
A szakértő egy különösen szemléletes módszert is említett, amelyet „vágyszörfölésnek” neveznek.
A lényege egyszerű: amikor hirtelen ellenállhatatlan vágyat érzünk egy termék megvásárlására, ne azonnal döntsünk.
Először ismerjük fel, hogy éppen impulzusból szeretnénk vásárolni. Ezután értékeljük egy tízes skálán, milyen erős a késztetésünk, majd várjunk 10–15 percet.
„A tenger hullámai felcsapnak, elérnek egy csúcspontot, aztán szép lassan lehanyatlanak”
– mondja a szakértő. Pontosan ilyen a vásárlási vágy is. Ha kivárjuk ezt a néhány percet, sokszor magától elmúlik. Ha viszont ennyi idő után is ugyanúgy szeretnénk megvenni az adott terméket, akkor jó eséllyel valóban szükségünk van rá.
Az etikus vásárlás nem csak pénz kérdése
Sokan úgy gondolják, hogy a fenntartható vagy etikus vásárlás kizárólag azok számára elérhető, akik sokat tudnak költeni ruhákra vagy használati tárgyakra. A valóság ennél viszont sokkal árnyaltabb.
Igaz, hogy egy etikus módon előállított termék gyakran drágább, de ennek oka a jobb minőségű alapanyag, a tisztességes munkakörülmények és az, hogy hosszabb élettartamra készül.
A tudatos fogyasztás ráadásul nem kizárólag arról szól, hogy mit veszünk meg, hanem arról is, hogy mit nem. Hiszen a legfenntarthatóbb ruhadarab sokszor az, amely már ott van a gardróbunkban.
(Forrás: Unsplash)
