×

Csillagok

Meglepő anyagot találtak egy nemrég felfedezett üstökösből származó porban

Szerves molekulák alkotják a 67P/Csurjumov-Geraszimenko névre keresztelt üstökösből származó por felét – állapították meg a COSIMA mérőműszer adatait elemző kutatók.

Ez a por a Naprendszer valaha ismert legősibb és szénben leggazdagabb anyagához tartozik, amely születése óta alig változott – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Rosetta űrszonda COSIMA műszere 2014 augusztusától 2016 szeptemberéig vizsgálta az üstököst. A tudósok jelenlegi kutatásukban, amelyhez többek között a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS) is csatlakozott, minden eddiginél részletesebben elemezték azt, milyen kémiai elemeket tartalmaz az üstökösből származó por. Amikor egy üstökös erősen elliptikus pályáján haladva megközelíti a Napot, aktívvá válik: fagyott gázai elpárolognak, és magukkal rántják az apró porszemcséket a világűrbe. Ezeknek a szemcséknek a begyűjtése és vizsgálata lehetőséget teremt arra, hogy elemezzék azt az „építőanyagot”, amely magát az üstököst alkotja. Ez egyelőre csak nagyon kevés missziónak sikerült.

https://www.instagram.com/p/BcXfnz1hCwk/?tagged=meteor

A Rosetta kutatói különböző méretű porrészecskéket gyűjtöttek be és elemeztek egy nagyjából kétéves periódus alatt. A kutatók következtetése szerint az üstökös pora ugyanolyan összetevőkből áll, mint a magja. A tanulmány szerint az összetevők élén a szerves molekulák állnak, ezek felelősek a szilárd anyag súlyának mintegy 45 százalékáért. „Az üstökös így a Naprendszer szénben leggazdagabb ismert objektumai közé tartozik” – mondta Oliver Stenzel, az MPS munkatársa, a COSIMA-csapat tagja. A teljes súly másik részét, 55 százalékát ásványi anyagok, többnyire szilikátok alkotják. Meglepő módon szinte kizárólag olyan ásványok, amelyekből hiányzik a víz alkotóelem. „Természetesen a 67P/Csurjumov-Geraszimenko tartalmaz vizet, mint minden más üstökös is. De mivel az üstökösök szinte minden idejüket a Naprendszer jeges peremén töltik, szinte mindig le vannak fagyva, a fagyott víz pedig nem tud kölcsönhatásba lépni az ásványokkal” – fejtette ki Martin Hilchenbach, a COSIMA-csoport vezetője.