Csillagok

Kék hold, szuperhold, holdfogyatkozás: 150 éve nem látott csillagászati jelenség lesz ma az égen

Egészen pontosan 152 évvel ezelőtt produkált ugyanilyen eseménysorozatot a Hold, amilyet ma este fog, és még pár évtizedig biztosan nem számíthatunk hasonlóra. Egyszerre lesz ugyanis telihold, amely egyben kék hold is, szuperhold, valamint holdfogyatkozás.

Elképesztő csillagászati jelenséget láthatunk ma este, ha felnézünk az égre: egyszerre lesz kék hold, szuperhold és holdfogyatkozás is, utóbbi miatt ráadásul a vérholdnak nevezett optikai csalódást is megfigyelhetjük.

Kék holdnak azt nevezzük, amikor egy hónapon belül két telihold is van – ilyenkor a másodikat jelöljük a kék jelzővel. Egy másik meghatározás szerint egy évszakban négy teliholdnak kell megjelennie, hogy kék holdról beszéljünk. Ilyenkor egyébként maga a kísérőnk nem kékebb, mint egyébként, az elnevezés az „áruló” szó óangol megfelelőjéből maradt ránk, ami arra utalt, hogy a kék hold meghosszabbította a húsvéti böjtidőszakot – ezért áruló lett, hiszen tovább kellett böjtölniük az embereknek.

Mexican Hat, 2016. november 14. Telihold a horizonton a Utah állambeli Mexican Hat közelében 2016. november 13-án. Legutóbb 70 éve volt és legközelebb 2034. november 25-én lesz újra ennyire közel a Hold a Földhöz, mint az 2016. november 14-én este várható. (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

Mexican Hat, 2016. november 14.
Telihold a horizonton a Utah állambeli Mexican Hat közelében 2016. november 13-án. Legutóbb 70 éve volt és legközelebb 2034. november 25-én lesz újra ennyire közel a Hold a Földhöz, mint 2016. november 14-én este. (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

A Hold egyébként pályájának azon szakaszára ér, amikor a legközelebb lesz a Földhöz – azért, mert telihold is lesz, a jelenséget szuperholdnak nevezzük. Így 14 százalékkal látszik majd nagyobbnak, mint általában, és a fényessége is megnövekszik.

Ezekkel együtt teljes holdfogyatkozás is jelentkezik, amit sajnos itthon csak az este kezdetekor láthatunk majd, így nem lesz olyan látványos. Ilyenkor a kísérőnk nem sötétedik el teljesen, a légkör szétszórja a Naptól visszavert fényét, és halvány, vöröses-narancsos derengésbe vonja. Ezért szokták vérholdnak is nevezni.

Az egésznek egyébként semmiféle csillagászati jelentősége nincs, az együttállás csak azért jelentős, mert ennyire ritka. Utoljára 1866-ban figyelhették meg az emberek, ekkor valószínűleg még sokkal kevesebbet tudtak a jelenségekről.