Csillagok

Amikor a fehér papír visszabámul – Az inspiráció sötét verme

Akinek van kreatív hobbija, alkotott már valamit, az valószínűleg szembesült a következő élménnyel is. Hiába volt alkotásra kész, hiába pezsgett benne a vágy, hogy valamit teremtsen a semmiből, az ihlet elmaradt… Mit lehet tenni, ha nem csókol homlokon a múzsa?

Azt hihetjük, az ötletek egy óriási csarnokban repkednek, ahova a művészeknek bejárása van, csak elkapnak egy röppenő ideát, és anyagba öntik: kész is a remekmű. Holott a kreativitás folyamata ennél sokkal bonyolultabb, és időnként mindenki szembesül azzal, hogy nem jut semmire az üres papír előtt ülve. Ezt fontos leszögezni: ez egy normális állapot, nagyon ritka az olyan ember, aki élete minden pillanatában bővelkedik az inspirációban. Hogyan szerezhetünk inspirációt? Hogyan lehetünk kreatívabbak?

Csak Van Gogh festhet?

Először is ne higgyük azt, hogy csak a művészgéniuszok kiváltsága az alkotás. Lehet, hogy a mi munkánkból nem rendeznek majd világhírű kiállítást, de attól még lehet értékes. A művészet lényege az önkifejezés – ha másoknak is tetszik, ami kijött belőlünk, az pluszöröm, de alapvetően ne a külső elismerésért műveljük. Ne higgyük, hogy csak Mozart szerezhet zenét és csak Hemingway írhat! A „ki vagyok én, hogy művésznek nevezzem magam?” mondatokat felejtsük el.

Fotó: iStock.com/jacoblund

Fotó: iStock.com/jacoblund

Kezdd már el!

Sokan abba a hibába esnek, hogy a tökéletességre törekszenek, ezért képtelenek az első sort a papírra vetni vagy az első ecsetvonást megejteni. Ez a felfogás akadálya a kreativitás szabad áramlásának, ezért érdemes minél hamarabb túlesni rajta: egyszerűen csak tedd meg! Ezután a többi sokkal könnyebben fog jönni, aztán később még javítani is lesz lehetőségünk, ha kiderül, máshogy mégis jobb lenne az első vonás.

Szabadítsd fel magad!

Hiba, ha egyetlen művészeti tevékenységre korlátozzuk magunkat. Ha megakadtunk valahol, váltsunk. Ha érezzük, hogy valamit kifejeznénk, de az eddig megszokott eszköz nem alkalmas rá, találjunk egy újat. Próbáljunk ki eddig ismeretlen területeket: tánc, fotózás, vagy a dalszerzés is remek mulatság. Ezzel felpezsdítjük kreativitásunkat, új utak nyílnak meg előttünk.

Felszabadító eszköz a művészeti naplózás tevékenysége is. Ha naplót vezetünk, próbáljuk ki, hogy az örökös írás helyett egy napunkat rajzokkal, színekkel, akár különböző mintákkal, textúrákkal fejezzük ki. Ne az üres fehér lapot tekintsük vásznunknak – bármin elkezdhetünk alkotni! Akár kipróbálhatjuk a digitális rajzolás világát is, ez szintén új távlatokat nyithat meg, mellesleg ki tudja, lehet, hogy még a végén megtetszik a grafikusi szakma.

Fotó: iStock.com/scyther5

Fotó: iStock.com/scyther5

Mozdulj ki!

Ha maga az inspiráció hiányzik, két irányba indulhatunk: találhatunk ihletet magunkban is. Képzeletünk, lelkünk mély titkai kimeríthetetlen források, ahogy a külvilág is. Ha régóta küzdünk alkotói válsággal, mozduljunk ki. Fedezzünk fel új helyeket, tegyünk valami olyat, ami megijeszt minket. Mozduljunk ki a komfortzónánkból, ismerkedjünk meg új emberekkel, vagy találjunk valami teljesen más hobbit. Az új impulzusok, amik eközben érnek minket, mind alkalmat teremtenek az ihletszerzésre. Próbáljunk új szemmel nézni a világra, lássuk meg a szimmetriát, a különlegességet, a szépséget a tárgyakban, terekben. Figyeljük ítélkezésmentesen a körülöttünk lévő dolgokat: funkciók és megnevezések helyett lássuk meg a színeket, a formákat, használjuk az észlelésre minden érzékszervünket. Ne keressük görcsösen, mi lehet új alapanyaga munkánknak, mert ezzel megöljük a flow-t. Egyszerűen élvezzük a pillanatot, és hagyjuk, hogy a múzsa magától ránk találjon.