Sajnos a legtöbbünk nem igazán emlékszik már, miket tanult földrajzórán, és így lemaradtunk egy sor érdekes, misztikus helyről, és persze fontos tényekről is. Például a Mount Everest csúcsa nem is a legmagasabb a világon, csak ha egy bizonyos szempont szerint mérjük. Az Andokban magasodó Chimborazo vulkán teteje a Föld középpontjától mérve magasabb az Everestnél, csakhogy az általánosan elfogadott szabály szerint a hegyek tetejét tengerszint feletti magasságukat tekintve kell számon tartani.
A világ legnehezebben elérhető pontja
A Csendes-óceánban található Nemo-pont van a legtávolabb bármelyik szárazföldtől, körülötte csak víz található, ami ráadásul 4 km mély. A hely azért is különleges, mert ide irányítják azokat az űreszközöket, amik veszélyesek, vagy egyszerűen feleslegessé váltak, és nem akarják, hogy bárkit is veszélyeztessen a becsapódás. A világ legeldugottabb pontján majdnem 300 gépet: műholdakat, űrhajódarabokat és egy 142 tonnás űrállomást találnánk, no és az odasodródott óceáni szemetet.
Fotó: iStock.com/saiko3p
A gleccserek fontosabbak, mint gondolnánk
A gleccserek igen messze vannak tőlünk, sokat kellene utazni ahhoz, hogy élőben is megnézzük, hogyan lesznek egyre kisebbek. A globális felmelegedés azonban hatalmas problémát jelent, ami az egész bolygót érinti, a gleccserek tárolják ugyanis a tiszta ivóvizünk hetvenöt százalékát. Nagyon veszélyes lenne, ha eltűnnének. A Föld ivóvízkészletét nem fagyott formában a legnagyobb mértékben a Bajkál-tóban találjuk.
A világ legnagyobb sivataga
Ha megkérdeznék, hol található, a legtöbb ember Afrikát és a Szaharát emlegetné, de nem lenne igazuk. A világ legnagyobb sivataga ugyanis az Antarktiszon foglal helyet. Nem baj, hogy hó és jég borítja: a sivatag a meghatározása szerint olyan száraz hely, ahol szinte sohasem esik az eső, se hó, ahol nincsenek növények. Az Antarktisz a világ legnagyobb sivataga az éghajlatát tekintve, de továbbra is a Szahara a legnagyobb forró sivatag Földünkön.
Egy sziget, ami két országé is
A Fácánok szigete, angolul Pheasant Island nagyon fontos hely történelmi szempontból, hiszen ott írták alá 1659 novemberében a spanyol–francia háborút lezáró pireneusi békeszerződést. Arról viszont, hogy a sziget most tulajdonképpen kinek a tulajdonában áll, nem sikerült megegyezni. Így lehet, hogy a sziget félévente tulajdonost vált: Franciaországé hat hónapig, aztán kis ceremónia keretében Spanyolország uralja. A furcsa helyzetet az okozza, hogy a sziget a két ország határfolyóján található, balra tőle a spanyol Irún nevű város helyezkedik el, jobbra pedig a francia Hendaye.
Fotó: iStock.com/DanielPrudek
Változó hegyek
Az Észak-Amerikában található Appalache-hegység minden évben egy kicsit alacsonyabbá válik, miközben a Himalája magasodik. Nem volt ez az arány mindig így: évezredekkel ezelőtt az Appalache-hegység csúcsai a Himalájánál is magasabbra törtek, csakhogy ez a hegység már idős. A jóval fiatalabb Himalája később alakult ki, és még most is formálódik tovább.
Szivárványos dűnék
Mauritius egyik fő látványosságát jelentik azok a vulkáni eredetű homokdűnék, amik egyszerre hét színben is pompáznak. Senki sem festette be őket, a piros, barna, lila, zöld, ibolya, kék és sárga színben pompázó képződmény magától alakult ki, a különböző rétegek más és más színűek.
A Csendes-óceán ellenpontja
Ez az óceán olyan nagy részét foglalja el a bolygónknak, hogy ha az ellenpontját keressük, és képzeletben átszúrunk egy rudat a Földön, akkor az ellenpontja is ugyanúgy a Csendes-óceánban landolna. Ha átúsznánk a képzeletbeli lyukon, amit a rúd ütött, ugyanabban az óceánban találnák magunkat, mint ahonnan elindultunk.