Csillagok

Szent geometria az építészetben

Az egyes történelmi korszakok során az építészet és a matematika szorosan összefonódott egymással. Az ókortól kezdve láthatjuk, hogyan használták a matematikai, geometriai összefüggéseket az épületek tervezésénél, és hogyan próbálták a magasabb szférák „rezgéseit”, a szent és magasztos jelenségeket a számok és formák nyelvére lefordítani.

A művészek a kezdetektől fogva kutatják, hogyan lehet az égi, isteni rendet megvalósítani a földön is, ennek pedig egyik leglenyűgözőbb példáját adják az építészet csodái.

A piramisok és az aranymetszés

A szakrális építészet legkorábbi példái közé tartoznak a piramisok, melyek ma is csodálattal töltik el a szemlélőt, és még mindig számtalan, megfejtetlen rejtélyt tartogatnak. A gízai nagy piramisról például úgy tartják, hogy az aranymetszés elvét alkalmazza. Az aranymetszés olyan arányosság, mely a természetben is gyakran megjelenik, és természetes egyensúlyt teremt a szimmetria és az aszimmetria között. Két rész (a és b, a>b) az aranymetszés szerint aránylik egymáshoz, ha az egész úgy aránylik a nagyobbik részhez, ahogy a nagyobbik rész a kisebbik részhez. A nagy piramis keresztmetszete az úgynevezett egyiptomi háromszög, vagy Kepler-háromszögnek is nevezik, melynek magassága az alapjának pont a fele.

Fotó: iStock.com/sculpies

Fotó: iStock.com/sculpies

Számokban a teremtés titka

Az ókori görögök is kitüntetett tisztelettel fordultak a számok felé: a püthagoreusok szellemi iskolája szinte vallásos áhítattal tekintett a számokra. Ahogyan Arisztotelész Metafizikájában írja, a püthagoreusok úgy gondolták, a matematikai elvek képezték minden dolog alapját, és a számokból megannyi hasonlóság kiolvasható a világ jelenségeire nézve. A középkor gondolatvilágát szintén a matematika, a szimbólumok és a spiritualitás közötti, erőteljes kapcsolat jellemezte. Ebben a mezőgazdaságra épülő korszakban az emberek életét a termőfölddel való szoros kapcsolat ugyanúgy jellemezte, mint az éggel való kapcsolat igénye. Ebben az időben a szentséget elsősorban a templomok hordozták, melyekben minden elem: az oszlopok száma, a kórus helye, a rózsaablakok szimbolikája mind metafizikai jelentőséggel bírt, és az isteni erőt, jelenlétet igyekezett közvetíteni.

A párizsi Szent Denis-katedrális

A párizsi Szent Denis-katedrális remek példája annak, hogyan állt a geometria a misztika szolgálatában. A templom átépítése Suger apát nevéhez fűződik, és a gótika mintapéldáját adja. A templom építészeti rendje a teológián, pontosabban a fénymisztikán alapul. A templom hagyományos, keleti tájolása a fény, vagyis Isten szolgálatában áll úgy, hogy a felkelő nap a szentélyt világítja meg, a lemenő pedig a nyugati főhomlokzatot. A harmónia, vagyis a tökéletes kapcsolat az egyes részek között, mely matematikai arányokban fejeződik ki, ez minden szépség forrása, miután példáját adja azoknak a törvényeknek, melyek szerint az isteni értelem megteremtette a világegyetemet.

Fotó: iStock.com/Iryna1

Fotó: iStock.com/Iryna1

Palladio építészete

A reneszánszban újjáéledtek Platón és Püthagorasz elméletei, az ókori geometria, és aritmetika fontos szerepet töltött be a reneszánsz építészetben. Andrea Palladio, a kor egyik legünnepeltebb, olasz építésze, aki klasszikus szépségű, tiszta vonalvezetésű palotáival és villáival vívta ki népszerűségét, az antik oszloprendből kiinduló pillérarchitektúrás homlokzatokat alkotott, de merőben egyedi új arányokat és jellegzetes ritmust vezetett be a reneszánsz építészetbe. Három számsort használt az épületek tervezéséhez. Az aritmetikus sort (1, 2, 3, 4), a geometrikus sort (1, 2, 4, 8) és a harmonikus sort (3, 6, 12, 24).

Szépség a számokban

Leon Battista Alberti építész, festő szintén matematikai alapokra helyezte művészetét. Az ideális szépség az emberi arányok harmóniáján alapul. Azt írta, hogy a tanulás minden lépésénél a természetből kell kiindulni, és a művészet célja, hogy a természettel versenyezzen. A szépség szerinte abban rejlik, hogy minden rész harmóniában van egymással, ez a harmónia pedig egy bizonyos számban, arányban és elrendezésben valósul meg.