Irodalomszeretetét édesanyjától örökölte, aki írónő volt és egészen fiatalon ír nemzeti mozgalmakban vett részt. Fia tőle örökölte lázadó természetét. Oscar Wilde művei mellett viharos magánéletéről ismert még, már élete során is számtalan gúnyirat és karikatúra jelent meg róla. Az egyik legszellemesebb és legdekadensebb írók között tartjuk számon. Ő volt az első író, aki azon erkölcsök szerint élt, amelyek saját költeményeiben is megjelentek.
Oscar Wilde (MTI/CP)
Nem véletlenül terjedt el róla, hogy lusta, mivel műveinél saját életét sokkal fontosabb alkotásnak tekintette. Élete tele volt pompával és dicsőséggel: gazdag volt, befolyásos és sikeres. Ezt rengette meg egy kínos botrány, amely egész életét felforgatta: kiderült saját neméhez vonzódik. Oscar Wilde neve évtizedekig tabu lett.
Londonban összeházasodott Constance Mary Lloyddal, akitől 1885-ben fia született, majd egy évvel később egy lánya is. Ráérzett az apa szerepre és rengeteg mesét írt. A kilencvenes évek a csúcson érték Oscar Wilde-ot, neve ismert volt, magánélete rendezett, és a legjelentősebb elit körökben forgott. Ám megkereste őt egy ifjú lord, ’Bosie’, hogy bírálja el verseit. Egyre mélyebb, baráti viszony alakult ki közöttük, és Wilde lassan több időt töltött e ifjú társaságában, mint saját családjával.
Az ifjú lord apja rágalmazási pert indított az író ellen és Oscar Wilde-ot két év fegyházra és kényszermunkára ítélték. Olyan magasról zuhant olyan mélyre, a csillogásból a börtönbe, hogy egész Európa beleborzongott. Az író a börtönben teljesen megtört, megbánva bűneit, megtért. A börtönből szabadulva ráeszmélt, hogy gyerekeit a bíróság Constance-nak ítélte. Felesége ugyan még szerette őt, de gyerekeit védve nevét is megváltoztatta. Hazája is elfordult Oscar Wilde-tól, aki magányosnak és kitaszítottnak érezte magát, ezért Franciaországba költözött.
Fotó: facebook.com/pg/OscarWildeAuthor/photos
1900-ban börtönben kapott fülfertőzése súlyossá vált, de kezeléseit kifizetetlen számlák kísérték. Azt nyilatkozta: „Úgy halok meg, ahogy éltem: túllépve anyagi kereteimet.” Egy nappal halála előtt még áttért a katolikus hitre, majd 1900. november 30-án hajnalban meghalt.
1890-ben írta meg egyik legvitatottabb művét, a Dorian Gray arcképét, amely egyik pillanatról a másikra nemcsak híressé, de hírhedtté is tette. A történet egy csodálatos szépségű, előkelő ifjú tragikus életútját beszéli el a diadal tetőpontjától a teljes züllésig. Másik nagy port kavart műve az 1891-ben írt Salome volt, egy zord, baljós hangulatú tragédia. Ezt azonban az angol hatóságok betiltották, a tilalmat csak halála után, 1931-ben oldották fel. Ekkor mutatta be a Savoy Theatre, óriási sikerrel; Franciaországban és Európa többi részén is rajongtak a darabért. 1905-ben Richard Strauss operát írt rá.
