×

Csillagok

Apáca akart lenni, egy ország kedvence lett - Tolnay Klári 22 éve hunyt el

Ő volt a 20. századi magyar színjátszás nagyasszonya, aki a negyvenes évek eszményi nőtípusának számított. Tolnay Klári egyszerre volt naiva, primadonna, boszorkány, tragika és fergeteges komika. Sohasem törődött az idő múlásával, a ráncokkal, csupán a játék örömével.

Tolnay Rozália Budapesten született 1914. július 17-én. A keresztségben a Rozália nevet kapta, amit csak később, színésznő korában változtatott meg. A nagypapa a családra hagyta nógrádi birtokát, ezért édesapja felmondta gépészmérnöki állását, hogy a gazdaságot gondozhassa. A kislány szigorú evangélikus hitben nevelkedett, és a család nagy tiszteletnek örvendett a környéken.

Tolnay fiatal korában a nyíregyházi angolkisasszonyoknál tanult, és apáca szeretett volna lenni. Ám a sorsa nem éppen úgy alakult, ahogyan azt kislányként elképzelte. Szülei Debrecenbe küldték gimnáziumba, hogy kiszakadjon a vidéki életből, az érettségi után pedig Pestre költözött.

Tolnay Klári portréja 1940-ből. MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László

A kis segédszínészlány
Tolnai Rozáliát megrészegítette a főváros zsivaja, ekkorra már eltökélte, hogy színésznő lesz. Meghallgatásokra járt Rajnay Gáborhoz, illetve Heltai Jenőt, az akkori Magyar Színház igazgatóját is felkereste. Végül a Hunnia Filmgyárban pártfogásába vette Gaál Béla rendező. Így jutott el végül a Meseautó című film Sárijának szerepéhez, ami húszéves korában elindította a karrierjét. A film sikere után leszerződött a Vígszínházhoz, ahol az akkori főrendező, Jób Dániel gúnyosan „kvázitagnak” nevezte. A fiatal színészlány apróbb szerepeket kapott, és az volt a feladata, hogy minden próbán ott legyen, és figyeljen.

A második világháború alatt a Vígszínházat lerombolták. Így került Tolnay Klári a Madách Színházhoz, ahol haláláig (azaz még pontosan negyvennyolc éven át) szerepelt. Legemlékezetesebb színpadi szerepei: Csehov: Három nővér (Irina), E. Albee: Nem félünk a farkastól (Martha), Kilty: Kedves hazug (Mrs. P. Cambell), Örkény István: Macskajáték (Giza), Wilder: A mi kis városunk (Mrs.Gibbs), Henrik Ibsen: Nóra (Nóra).

Tolnay Klári a kor talán legnépszerűbb filmszínésznője volt. Összesen 135 filmben játszott élete során, ezek közül is talán a legnagyobbak a Macskajáték, A farkas, az Adáshiba, a Jó estét nyár, jó estét szerelem, a Déryné, a Pacsirta vagy a Rokonok.

Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas színművész otthonában 1984-ben. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

A magányos díva
Tolnay Klári életében nagyon fontos szerepet játszott a szerelem, ennek ellenére élete utolsó harminc évét egyedül töltötte. Első férje Ráthonyi Ákos rendező volt, akivel 1936-ban házasodtak össze. Lányuk, Zsuzsanna 1940-ben született. A színésznőnek volt egy második terhessége is, a baba fiú lett volna, de egy bombatámadás miatt idő előtt megindult a szülés, és a koraszülött csecsemőt nem lehetett megmenteni. A második világháború után a férje külföldre emigrált, lányuk pedig 1956-ban követte őt. Zsuzsa lánya Bécsben telepedett le, ahol aztán televíziós szerkesztőként dolgozott.

1945 őszén mutatta be a Vígszínház Márai Sándor, a Varázs című darabját, amiben Tolnay Klári is játszott. Márai Sándor rendszeresen bejárt a próbákra, és szinte azonnal beleszeretett az átható kék szemű színésznőbe. Kettejük kapcsolata szigorúan titkos volt, hiszen az írónak felesége volt, Matzner Ilona. Rövid románcuknak az vetett véget, amikor Tolnay megismerkedett a későbbi második férjével, a nála tíz évvel fiatalabb Darvas Ivánnal az Euridiké próbáján. Tolnay később így fogalmazott kapcsolatukról: „Ez az a szerelem, ami nem egy szezonig tartott, hanem közel 13 évig”. 1958-ban váltak el.

Az utolsó évek
1990 és 1998 között az idős színésznő volt, hogy öt főszerepet is játszott egyszerre. Életének utolsó évében a Nemzeti Színház egy nagyon szép és méltó szerepet szánt neki. Szabó Magda Régimódi történetében egy szeretetre méltó apáca szerepére készült, de sajnos a premiert nem élhette meg. Tolnay Klári a bemutatót megelőző éjszakán, 1998. október 27-én, 84 évesen örökre elaludt.