Csillagok

Törőcsik Marira, az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb magyar színművészére emlékezünk

Születésének évfordulóján ritkán látott fotókkal emlékezünk a magyar színjátszás egyik legkiemelkedőbb alakjára.

Törőcsik Mari a Heves megyei Pélyen született 1935. november 23-án pedagógusszülők gyermekeként. Nagyapja apró mozijában arról ábrándozott, hogy jön majd egy híres színész és felfedezi. Egerben az angolkisasszonyoknál tanult, majd előfelvételt nyert a békéstarhosi zenei gimnáziumba. Végül az évnyitó napján egy fővárosi közgazdasági gimnáziumba iratkozott be.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett szakának elsőéves hallgatójaként kapta meg Fábri Zoltán Körhinta című alkotásának főszerepét. A születésekor kapott Marián helyett a rendező javaslatára kezdte használni a Törőcsik Mariann, majd a Mari keresztnevet.

Soós Imre és Törőcsik Mari az 1955-ben készült Körhinta című filmben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

A cannes-i filmfesztiválon 1956-ban sokakat megigézett törékeny alakja, kifejező erejének gazdagsága, köztük volt Jean Cocteau író és Francois Truffaut rendező is. Utóbbi azt írta: „Anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla,

ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát.”

Főiskolás éveiben annyit forgatott, hogy három vizsgára nem jutott ideje, ezért diplomáját évtizedekkel később, az elmulasztott vizsgák pótlása nélkül kapta meg.

Törőcsik Mari és Soós Imre a Körhinta című film forgatásán 1955-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

A Nemzeti Színház 1958-ban szerződtette. A következő három évben tíz filmet forgatott, a kor legjobb alkotásaiban játszhatott, mint például a Külvárosi legenda vagy az Édes Anna. Ezt követte a Szerelem Makk Károllyal. Megismerkedett későbbi férjével, Maár Gyulával, aki neki írt filmeket, a Déryné, hol van? című alkotásért

1976-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját a cannes-i filmfesztiválon.

Szerepelt a Nincs kegyelem című dokumentum-játékfilmben, Mészáros Márta Aurora Borealis – Északi fény című filmjében a főszerepet alakította. Több tévésorozatban is feltűnt.

Törőcsik Mari színinövendék és Soós Imre színművész, a film főszereplői egy mézeskalács szívvel a Körhinta című új magyar film ősbemutatóján az Uránia Filmszínházban 1956. március 2-án (Fotó: Nemzeti Fotótár)

A színházban kezdetben sokat kínlódott, színpadi színésznővé Zorin Varsói melódiájában nyújtott alakításával vált. Kiváló rendezők segítségével bonthatta ki ösztönös adottságait, művészi eszközeinek kiteljesítésében Jurij Ljubimov és Anatolij Vasziljev is inspirálta.

Törőcsik Mari a Margitszigeten 1964-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

1978-ban megvált a Nemzeti Színháztól, a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője lett, 1980-tól a Mafilm, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja, 1993 és 1996 között a Művész (Thália) Színház művésze, 1993-tól egy évig igazgatója volt. 1990-től 1992-ig a Magyar Színészkamara elnökeként is tevékenykedett.

2002-ben újra a Nemzeti Színház tagja lett,

vendégként más színházakban is fellépett.

Bodrogi Gyula és Törőcsik Mari 1964-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb magyar színművésze

eljátszott mindent, amit színésznő eljátszhat: tragikus alakoktól komédiáig, társadalmi szerepektől zenés játékokig, karakterszerepekig.

Törőcsik Mari színésznő otthonában pasziánszozik 1956-ban (Fotó: Nemzeti Fotótár)

2009-ben Kaposváron Marguerite Duras Naphosszat a fákon című színművében állt újra színpadra, majd a Nemzeti Színházban a többi közt Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú, Gorkij Éjjeli menedékhely, Ibsen Brand és Brecht Galilei élete című darabjában láthatta a közönség.

Törőcsik Mari, a Két vallomás című film ruhapróbáján (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Halála előtti években több alkalommal került hosszabb-rövidebb időre kórházba, 2008 őszén újraélesztést követően kómába esett, és hetekig intenzív kórházi ellátásra szorult.

Csak 2018 nyarán vállalt újra színészi munkát: a Sztalker Csoport előadásában, William Faulkner Míg fekszem kiterítve című kisregénye nyomán készült darabban hallhatta hangját a közönség. 2020-ban arról nyilatkozott, hogy nem lép többet színpadra.

Törőcsik Mari címszereplőt sminkelik a Citadellánál a Kosztolányi Dezső: Édes Anna című regényéből készült film forgatásán 1958-ban (Fotó: Nemzeti Fotótár)

2021 márciusában bekerült a szombathelyi Markusovszky kórházba, ahol több héten át tüdőgyulladással kezelték.

Bár eleinte úgy tűnt, állapota javul,

2021. április 16-a hajnalán elhunyt. Búcsúztatását április 22-én tartották,

Törőcsik Mari végakarata szerint Bokros Levente lelkipásztor beszentelte a művésznő hamvait, amit azután a lánya, Teréz, és párja, Zoltán Pély községnél a Tiszába szórtak.

Törőcsik Mari és Gobbi Hilda színművészek az újjávarázsolt Jászai Mari Színészházban 1986-ban (Fotó: Nemzeti Fotótár)

A Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas Törőcsik Mari díjai, elismerései szinte megszámlálhatatlanok.

Törőcsik Mari, a nemzet színésze és férje, Maár Gyula filmrendező (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Díjai:

Farkas–Ratkó-díj (1958), Balázs Béla-díj (1959), Jászai Mari-díj (1964, 1969), Érdemes művész (1971), Kossuth-díj (1973, 1999), SZOT-díj (1975); Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál: Legjobb női alakítás díja (1976), Chicago: legjobb női alakítás díja (1971), Karlovy Vary: Legjobb női alakítás díja (1972), Taormina: Legjobb női alakítás díja (1977), Kiváló művész (1977), Pro arte díj (1981), Magyar Művészetért díj (1989), Országos Színházi Találkozó legjobb női alakítás díja (1991), Déryné-díj (1993), Salernói 50. Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja (1997), Madridi Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja (1997), Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1997), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995), Nemzet Színésze cím (2000), Gundel művészeti díj (2002), Súgó Csiga díj (2002), Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) – Legjobb színésznő (2002), Prima díj (2003), Európa-díj (2004), Budapest díszpolgára (2005), Hazám-díj (2006), Jubileumi Prima Primissima díj (2007), Páger Antal-színészdíj (2008), Blikk – Az év művésze (2010), Szent-Györgyi-érem (2012), Nemzet Művésze díj (2014), Kölcsey-emlékplakett (2015), Újbuda díszpolgára (2016), Magyar Művészeti Akadémia Nagydíja (2017), Velem díszpolgára (2018), Mága Zoltán – Budapest újévi koncert – Gáladíj (2019), Kossuth-nagydíj (2019), Vas megye díszpolgára (2019), Magyar Toleranciadíj (2020), Széchenyi-örökség Okmánya (2020)

Életműdíjak:

Sorrento (1971); Karlovy Vary (1978); Cannes, Mandragora-díj, (1983); Magyar Filmszemle (1994); Trencsén-Tepplitzi Nemzetközi Art Filmfesztivál (1998; Várna (2000); VOXcar (2004); Színház Kritikusok Céhének Életműdíja (2011); Magyar Operatőrök Társagának Életműdíja (2015); Szenes Iván-életműdíj (2016)