Kökényessy Ági, Nem véletlen?! podcast (Fotó: MTVA / Horváth Péter Gyula)
Kökényessy Ági számára a művészet sosem volt távoli világ: színész édesanyja és tévérendező édesapja mellett gyakorlatilag a színházban nőtt fel. Négyévesen már szinkronizált, később pedig színésznő lett. Saját gyermeke azonban egészen másképp érkezett az életébe: bár a szülőségről sokáig nem tudta elképzelni, hogyan fogja összeegyeztetni a pályájával, egy dologban már jóval korábban biztos volt:
„Én tudtam, hogy fiú lesz. Én bármikor, amikor gyerekkoromban arról volt szó, hogy majd az én gyerekem, akkor nekem egy kisfiú jelent meg. Tehát én láttam egy kisfiút, mindig fiút, sose kislányt.”
Végül valóban fiú érkezett hozzájuk, Gergő, akiről az édesanyja szerint már egészen kicsiként megmutatkozott, hogy különleges személyiség. Négyéves korában például olyan történetet értett meg, amelyről Ági először azt gondolta, biztosan túl nehéz lesz neki. A kisfiú azonban végighallgatta, majd visszamondta a történet lényegét:
„És akkor volt négy, négy és fél éves. Szóval ott tudtam, hogy húha… igen, ez nem lesz egyszerű!”
– mesélte nevetve.
Kökényessy Ági és Ölvedi Réka, Nem véletlen?! podcast (Fotó: MTVA / Horváth Péter Gyula)
Az anyaságról azonban hiába olvasunk el könyveket, hiába kérünk tanácsot másoktól, a saját gyermekünkkel együtt mindenki egy új történetbe kezd. Ági szerint éppen ezért a szülőség egyik legnagyobb tanulsága az, hogy közben saját magunkat is újra meg kell ismernünk:
„Ez egy nagy-nagy tanulási folyamat a szülőnek. Saját magadról tanulsz a legtöbbet. Saját magadat képzed ahhoz, hogy egy gyereket föl tudj nevelni, és hát megpróbálod, és mindannyian ugye a legjobb tudásunk szerint próbáljuk. Aztán hát nyilván követünk el hibákat, merthogy akkor csináljuk először.”
A bizonytalanság természetesen őt sem kerülte el. Gergő különösen nehéz kamaszévei alatt Ági többször megkérdőjelezte saját magát. Nyolcéves korától kezdődően már komoly kihívásokkal találta szemben magát, később pedig volt egy olyan időszakuk is, amelyet ma is nehéz évekként említ:
„Mindet megkérdőjeleztem már magamban. Hogy nem vagyok alkalmas, hogy én ezt nem tudom csinálni, hogy iszonyú türelmetlen vagyok. Nagyon sokat tanultam a türelemről és főleg magamról.”
Ma már azonban büszkén beszél a fiáról, aki tízévesen, mindenki meglepetésére úgy döntött, hogy balettművész szeretne lenni. Négy év hoki után egyszer csak közölte a szüleivel, hogy felvételizni akar a Balettintézetbe. Bár többen megpróbálták lebeszélni róla, Gergőt nem lehetett eltéríteni.
Ági pedig ma már pontosan tudja: a gyermekének saját útja van:
„Hát aggódás állandóan van bennem, tehát a gyerekemért, meg a férjemért, meg a kutyámért pláne. Szóval, hogy aggódás az sajnos folyamatosan van, de hát ezt ő választotta, ez az ő útja. Majd ha mást akar csinálni, akkor majd mást fog csinálni.”
Kökényessy Ági, Nem véletlen?! podcast (Fotó: MTVA / Horváth Péter Gyula)
Talán éppen ezért különösen érdekes, hogy a család történetében mennyi minden kapcsolódik egymáshoz. Ági művészcsaládba született, ő maga színésznő lett, férje balettművész volt, fiuk pedig végül szintén a színpadon találta meg a helyét. A Nem véletlen?! beszélgetésben ezért természetesen előkerült az is, hogy vajon mindez csupán a véletlen műve-e. Ági válasza határozott volt:
„Én biztos vagyok benne, hogy nem véletlen. Nem nagyon hiszek a véletlenben. Szerintem tudjuk, hogy hova jövünk, amikor jövünk, és tudjuk, hogy mit akarunk. Tehát, hogy miért jövünk, mit kell elérnünk.”
És amikor arról kérdeztem, vajon ő választotta-e a fiát, vagy a fia őt, még ennél is egyértelműbb volt:
„Biztos vagyok benne, hogy ő választott. Legalábbis én így látom. De az, hogy mi így alakultunk, az sem véletlen. Tehát, hogy mi ketten együtt azért, hogy ő leszülethessen, az nem véletlen.”
Ölvedi Réka és Kökényessy Ági, Nem véletlen?! podcast (Fotó: MTVA / Horváth Péter Gyula)
Talán ez az egyik legszebb gondolat, amit egy anya és gyermeke kapcsolatáról el lehet mondani: hogy a történet nem feltétlenül ott kezdődik, amikor megszületünk – és nem is ér véget akkor, amikor a gyermek felnő.
Kökényessy Ági pedig ma már nemcsak azt látja, hogy a kisfiúból felnőtt férfi és balettművész lett. Azt is tudja, hogy közben ő maga is rengeteget változott. És bár a fia már kirepült, számára továbbra is ugyanaz marad:
„Nekem mindig az én kisfiam marad.”
A teljes beszélgetésben Kökényessy Ági a színészetről, a szinkronról, a rendezésről, a tanításról, az öregedéshez való viszonyáról, az anyaság nehézségeiről és arról is mesél, hogyan élte meg, amikor fia ugyanazt a művészi világot választotta, amelyben ő is felnőtt. A teljes Nem véletlen?! podcast epizód ide kattintva már elérhető a Ridikül.hu YouTube csatornáján.
