Egészség

Gyakorlatokkal a gerincferdülés ellen

Gerincünk elcsavarodása, elmozdulása, elhajlása, azaz a gerincferdülés megelőzhető és karban tartható állapot akár ötven felett is.

A diagnosztizált gerincferdülések nagyjából tizenöt százaléka fejlődési rendellenességként vagy izomsorvadás következményeként jelentkezik, ám  nagy részük oka ismeretlen. A nőknél valamiért kétszer olyan gyakran fordul elő, és leggyakrabban a deréknál lévő gerincszakaszt érinti. Már gyerekkorban meg lehet azonban előzni a gerincferdülések egy részét azzal, ha nem engedjük, hogy egyoldalúan terhelje magát a gyerek, és odafigyelünk a a gerinc melletti izmok edzésére. Emellett a rendszeres védőnői, orvosi kontroll is elengedhetetlen, hiszen minél korábban fedezik fel az elváltozást, annál hatékonyabban gyógyítható. A kamaszokra külön figyeljünk oda! Felnőttkorban kétféle gerincferdülési típust különböztetünk meg, az idiopátiásat, ami jellemzően kamaszkorban alakul ki, és a degeneratív formáját, ami az öregedéssel függ össze.

Fotó: iStock.com/fizkes

Fotó: iStock.com/fizkes

Jön a fájdalom

A gerincferdülés egyik következménye az ízületek egyenetlen kopása, az izomgörcs és persze a fájdalom. A fájdalom kifejezetten erős is lehet, és akár megnehezítheti a járást is. A porckorongok az idő előrehaladtával ellapulnak, az ízületek veszítenek rugalmasságukból, elkopnak, és ez bizony nagy terhet róhat a betegekre. Kivéve, ha szerencsések vagyunk: a hatvan feletti életkorú emberek legalább hatvan százalékának gerincferdülése van, de akad, akinél nem, vagy csak alig jelentkezik fájdalom.

Nem mindig kell műtét

Ha gerincferdülésről hallunk, szinte azonnal megijedünk, hogy műtétre lesz szükség. Pedig az esetek nagy részében, főleg akkor, ha a ferdülés mértéke 45 százalék alatt van, elég lehet a fizioterápia és a gyógytorna, esetleg egy modern fűző is. Időnként előfordul, hogy ennél kisebb mértékű gerincferdülést is megműtenek, ha az nagyban ront az életminőségen, a szervek állapotán, de ez a ritkábbik eset. Leggyakrabban fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszereket írnak fel, gyógytornára vagy fizioterápiára kapunk beutalót, és hasznos életmódbeli tanácsokkal is elláthatnak. Például sokat segít, ha megszabadulunk a túlsúlyunktól, ha beépítjük az úszást, a vízi tornát az életünkbe, megtanulunk helyesen ülni, állni, nem terheljük túl a gerincünket, és rendszeresen, ízületkímélő módon sportolunk. A dohányzást is érdemes abbahagyni, mert gyakran okoz hát- és nyakfájdalmakat. A kurkuma és a gyömbér két olyan táplálékkiegészítő, ami segíthet csökkenteni a gyulladást, és könnyebbé tenni a mozgást. Rendszeresen méressük meg a csontsűrűségünket, és ha az orvos felírja, ne idegenkedjünk a fűzőtől sem!

Fotó: iStock.com/seb_ra

Fotó: iStock.com/seb_ra

Mikor segít a gyógytorna?

Ha gerincferdülésünk mértéke kisebb, mint húsz százalék, akkor valószínűleg fűzőre sem lesz szükség, elegendő lehet a gyógytorna, ahol szakemberek tanítanak be nekünk egy olyan személyre szabott, hátizomerősítő gyakorlatsort, ami segíthet enyhíteni a fájdalmon. Otthon végezhető gyakorlatok is léteznek, ám mielőtt ezeket kipróbálnánk, mutassuk meg a gyógytornászunknak, szakorvosunknak, és csak akkor végezzük őket, ha ők áldásukat adták rájuk!

Az erősítő gyakorlatok mellett ugyanolyan fontosak a megfelelő nyújtógyakorlatok. Ezek nemcsak rugalmasabbá teszik az izmokat, de enyhíthetnek a fájdalmon, görcsön is. Rocky Snider személyi edző szerint hasznos lehet, ha éppen a gerincferdülésünk irányába nyújtjuk meg az adott izmot, mert így a nyúlás után megrövidülhet, és nekünk pont erre van szükségünk.