Egészség

Videojáték-függőség: vajon mikortól számít betegségnek?

Nemrég látott napvilágot az a hír, hogy az Egészségügyi Világszervezet a mentális zavarok közé sorolta a játékfüggőséget. A szakemberek szerint a játékfüggőség egy év alatt felismerhető és diagnosztizálható, de súlyosabb esetekben ennél hamarabb is megállapítható, ha valaki játékfüggő.

„Van a telefonomon egy játék, amit mindig akkor vettem elő, ha várakoznom kellett, illetve utazás közben. Aztán azon kaptam magam, hogy már otthon is, tévénézés közben azt nyomogatom, vagy lefekvés után a játékkal aludtam el. Az egyik nap bevillant, hogy függővé váltam, de aztán végiggondoltam, hogy voltak olyan napok, hetek, amikor eszembe sem jutott játszani, mert más, sokkal fontosabb dolgok foglalkoztattak. Így megnyugodtam, hogy nem lettem függő. A mai napig játszom vele, de bármikor leteszem, vagy elfelejtem napokra” – mosolygott a 31 éves Réka. A pedagógusként dolgozó édesanya hozzátette, hogy gyerek-, illetve fiatalabb korában is jellemző volt rá, hogy egy-egy számítógépes játék annyira magával ragadta, hogy napokon keresztül alig várta, hogy végre leülhessen és játszhasson vele. „Népszerű játék talán még manapság is az, amikor fel kellett építeni egy házat, berendezni, és szereplők életét élni. Azt a játékot például egyszerűen nem tudtam megunni hónapokon keresztül. De idővel lankadt a lelkesedésem, majd szinte egyik napról a másikra már nem is játszottam vele. A kisfiam még nem érdeklődik az ilyen játékok iránt, de biztos, hogy odafigyelek majd rá, hogy ne váljon függővé” – árulta el Réka.

Fotó: iStock.com/ vadimguzhva

Fotó: iStock.com/ vadimguzhva

Mentális betegséggé nyilvánították

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idén 11. alkalommal adja ki a betegségek nemzetközi osztályozásának (ICD) listáját, amibe először vette fel a játékfüggőséget a mentális betegségek listájára. A most közzétett dokumentumtervezet szerint a játékfüggőség olyan súlyosan tartós vagy visszatérő viselkedés, amelyben a játék „elsőbbséget élvez az élet más területeivel szemben” – írta a tervezet ismertetéséről a BBC Newsra hivatkozva az MTI. Néhány országban a játékfüggőséget már a jelentős közegészségügyi problémák közé sorolják. Több országban, köztük az Egyesült Királyságban is működnek olyan magánklinikák, ahol kezelik ezt a fajta függőséget. A nemzetközi szervezet utoljára 1990-ben adta ki az ICD-listát, az új útmutató várhatóan még idén megjelenik. Az útmutató leírja a betegségek jeleit, tüneteit. A dokumentumot pedig orvosok és kutatók használják, hogy nyomon tudják követni és felismerjék a betegségeket.

Ezek lehetnek a játékfüggőség tünetei

A szakemberek szerint a játékfüggőség egy év alatt felismerhető és diagnosztizálható, de súlyosabb esetekben ennél hamarabb is megállapítható, ha valaki játékfüggő. A londoni Nightingale kórház specialistája, aki technikai függőségekkel foglalkozik, üdvözölte a WHO döntését a játékfüggőség felvételéről. Ugyanakkor hozzátette, szerinte az, hogy orvosi esetként kezelik a játékfüggőséget, könnyen összezavarhatja a szülőket, akiknek a gyermeke csak nagyon szeret egy számítógépes játékkal játszani. A szakember az alapján sorolja az esetet a súlyos kategóriába, hogy a játékszenvedély mennyire befolyásolja a páciens olyan alapvető szükségleteit, mint például az alvás, az evés, a társasági élet és a tanulás. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy a függőség uralja-e a páciens gondolkodását és elfoglaltságait.

Fotó: iStock.com/scyther5

Fotó: iStock.com/scyther5

Van jó oldaluk is a játékoknak

Az Oxfordi Egyetem egy új tanulmánya szerint bár a gyerekek sok időt töltenek a képernyők előtt, általában sikerül digitális tapasztalataikat összeegyeztetni a mindennapi életükkel. Vagyis a játék közben elsajátított tudásukat a hétköznapi életben is kamatoztatni tudják. Ilyen lehet például az angol szókincs bővítése, a logikus gondolkodás, az egyes dolgokra való gyorsabb reagálás vagy a problémamegoldás hatékonyabbá válása.

A kutatás azt is megállapította, hogy a 8–18 éves korosztályban a fiúk többet videojátékoznak, mint a lányok. „Az emberek általában azt hiszik, hogy a gyerekek technológiafüggők, és minden percüket azzal is töltik, minden más tevékenységet kizárva. Kutatásaink szerint azonban használják a technológiát, esetenként más tevékenységekhez használják segítségképpen, mint például a házi feladat megírásához. Akárcsak a felnőttek, a digitális technika használatát egész napra kiterjesztik, miközben más dolgokkal is foglalkoznak” – foglalta össze Killian Mullan, a tanulmány egyik szerzője.