×

Egészség

A rendszeres önvizsgálat életet menthet – interjú dr. Katona Renáta nőgyógyásszal

A mellrák a nőknél az egyik leggyakrabban előforduló daganatos betegség. Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet az önvizsgálat és a szűréseken való megjelenés fontosságára, hiszen az idejében felismert emlőrák jó eséllyel gyógyítható. A témában szakértőnket, dr. Katona Renáta nőgyógyászt kérdeztük, aki a prevenciós szemlélet és a szűrőprogramok elkötelezett híve, és akit lelkiismeretes munkájáért, a gyógyításhoz való hozzáállásáért 2015-ben Richter Aranyanyu Díjjal is jutalmaztak.

Ön szerint mennyire egészségtudatosak manapság a nők hazánkban?

A  magyar nők egészségtudatossága az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen növekedett, de még mindig elmarad a kívánatostól. Nagy egyéni és regionális különbségek mutatkoznak ezen a területen. A hölgyek hajlamosak magukat, saját egészségüket háttérbe helyezve energiáikat kizárólagosan a család és a munka szolgálatába állítani. Másrészt a hiteles egészségügyi információkhoz való hozzáférést és a személyes tanácsadást sokszor kiszorítják az interneten és fórumokon megszerzett tartalmak. Ugyanakkor az egészségügyi szűrőprogramokban való részvétel a nők körében sokkal népszerűbb, a részvételi arány magasabb, mint a férfilakosság tekintetében.

Dr. Katona Renáta Fotó: Ridikül.hu

Dr. Katona Renáta
Fotó: Ridikül.hu

Milyen gyakran javasolt nőgyógyászati szűrővizsgálatra járni? 

Nőgyógyászati szűrővizsgálaton minden nőnek évente egyszer részt kellene vennie egészen a nemi élet kezdetétől. A nőgyógyászati vizsgálat magában foglalja a nemi szervek megtekintését, a kismedence és az emlők tapintásos vizsgálatát, a méhnyakrákszűrést, melynek során kenetet veszünk tumorcitológiai vizsgálatra, ultrahanggal megvizsgáljuk a méh és a petefészek szerkezetét. Az emlők tapintásos vizsgálatát rendszeresen otthon is végezni kell. A mammográfiás szűrővizsgálatot az érvényben lévő protokollnak megfelelően 45 és 65 éves kor között végezzük kétévenkénti gyakorisággal.

Milyen gyakran végezzünk emlőönvizsgálatot? Elmondaná ennek a helyes kivitelezését?

Az emlő vizsgálatát minden hónapban, lehetőleg a mestruációt követően végezzük, amikor a mell puha és könnyebben vizsgálható. A vizsgálatot tükör előtt állva, a mell megtekintésével kell kezdeni: megvizsgáljuk, van-e nagyságbeli különbség, emellett a bőr elváltozása, megvastagodása, esetleges behúzódása problémát jelenthet. A melleket mind  leengedett karral, mind fej fölé emelt kézzel érdemes szemügyre venni. Először álló helyzetben, egyik karunkat felemelve a másik kéz ujjainak körkörös mozgatásával vizsgáljuk, abban göböt vagy csomót keresve. Ugyanezt megismételjük állva a másik mellel is. Ezt követően fekvő helyzetben, az egyik vállunk alá párnát helyezve ugyanezen kart a fej fölé nyújtva, kívülről befelé haladva szisztematikusan áttapintjuk  a mellet, valamint a mell és hónalj közötti területet, legvégül a hónaljárkot. Mindkét mellbimbót meg kell nyomni, és ha váladékozást tapasztalunk, forduljunk orvoshoz. Ha a mellben csomót tapintunk, a mellbimbó behúzódik, vagy esetleges bőrtünet jelentkezik, forduljunk szakemberhez.

Az önvizsgálat mellett milyen emlőszűrési vizsgálatokat javasol?

Az önvizsgálat mellett az évente egyszer esedékes nőgyógyászati szűrővizsgálat alkalmával a kezelőorvos is megvizsgálja tapintással az emlőket. Amennyiben a családban nem fordult elő emlőrák és nincs fokozott kockázatnak kitéve (elhízás, előzetes hormonkezelés meddőségi kezelések kapcsán, hormonpótlás), akkor 40 éves korig a fenti vizsgálatok elegendőek. Tapintható elváltozás esetén életkortól függetlenül javaslok komplex emlőszűrést. 45 éves kortól a vizsgálatokat mindenképpen képalkotó vizsgálatokkal (emlőultrahang, mammográfia) szükséges kiegészíteni, mert így a korai, még nem tapintható elváltozások is felismerhetők és a betegség felismeréskori stádiuma befolyásolja a túlélési esélyt.

Fotó: iStock.com/SementsovaLesia

Fotó: iStock.com/SementsovaLesia

Ha rosszindulatú elváltozást találnak a mellben, mi a következő lépés?

Ha rosszindulatúnak látszó elváltozást találnak a képalkotó vizsgálatokon, akkor a következő lépés a biopsziás mintavétel szövettani vizsgálatra. Amennyiben a szövettan is megerősíti, hogy rosszindulatú emlődaganatról van szó, akkor annak stádiumától és szövettani típusától függ a további gyógykezelés. Leggyakrabban a műtéti kezelés az elsőként választandó az elváltozás széles kimetszésével és az őrszem nyirokcsomó eltávolításával. Csak ritkán van szükség a teljes emlő eltávolítására. A műtétet követően kemoterápia, sugárterápia, hormonterápia jön szóba a daganat viselkedésétől és stádiumától függően.

Hogyan segítheti a beteg a saját gyógyulását a kezeléseken túl?

A betegség és a kezelések fizikai és lelki tüneteivel való megküzdés komoly próbatétel elé állítja a daganatos beteget. A család és barátok támogató szerepe a legfontosabb. Akkor segítünk legtöbbet daganatos hozzátartozónknak, ha azt érzi, hogy továbbra is a család szerves része marad, fontos a számunkra és nem rekesztjük ki pusztán féltésből, kíméletből. Emellett az egyik legfontosabb, hogy a beteg félelmeit, szorongásait a bizalmában élő személlyel meg tudja osztani. A lelki gondozás, a jóga, a pozitív gondolatok bármilyen megerősítése hozzátartozók, betegtársak vagy akár onkopszichológus részéről támogatja a gyógyulást.

A témával bővebben is foglalkozik a Ridikül mai adása Életrevalók címmel. A stúdióban beszélget dr. Kenessey Andrea, Balassa Gabriella, dr. Katona Renáta és meglepetés-férfivendégünk. 

A tegnapi adást ezen a linken nézhetjük meg.