A tájékoztatás szerint a hét első felében a platán és a tölgy pollenje várhatóan már többfelé közepes-magas, a bükké alacsony-közepes koncentrációban lesz jelen. A kőris, a fűz, a gyertyán, a komlógyertyán, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja jellemzően közepes marad, bár helyenként magas is lehet.
A juhar és a nyár virágpora már általában csak alacsony-közepes mennyiségben van jelen. Előfordulhat egy-egy szem az éger, a pázsitfűfélék, a sásfélék, valamint az ostorfa, az eperfafélék és a fenyőfélék pollenjéből is a levegőben.
A kültéri allergén gombák spóraszáma jellemzően alacsony marad – áll a jelentésben.
Az ország nagy részén nyírpollenből van a legtöbb a levegőben, emellett nagy a zöld juhar és a kőris virágporának koncentrációja is.
Képünk illusztráció. Fotó: Pexels/ CCO License
A pollenallergia legfontosabb tünetei az orrfolyás, viszkető szem, valamint a duzzadt nyálkahártya. Kevesen tudják, hogy a problémát nem az a nagyméretű virágpor okozza, amelyet a madarak, a méhek és az egyéb rovarok virágról virágra hordoznak, hanem a fák és más növények sokkal kisebb szemcséjű pollene, ez az, amire a legtöbben allergiások vagyunk. A szél ezeket akár 400 kilométeres távolságba is elhordhatja. A belélegzett pollen a nyálkahártyán megtapad, és így okozza az allergiás tüneteket.
A pollen immunológiai láncreakciót indít el a szervezetünkben, amit nem szabad félvállról venni. A testünk az ártalmatlan virágport veszélyes elemként ismeri fel, és úgy is kezeli: elkezdi termelni az antitesteket, és hisztamint is termelünk, amely duzzanatokat, kivörösödést, viszketést és tüsszögési rohamokat is kiválthat.
Az allergia elleni védekezéshez ebben a cikkünkben találhatunk támpontokat!
