Körülbelül 7-8 ezer beteg szenved sclerosis multiplextől hazánkban

A sclerosis multiplex a központi idegrendszer gyulladásos betegsége, amely részben autoimmun mechanizmussal zajlik, és szinte bármilyen, a központi idegrendszerrel kapcsolatos tünete kialakulhat a betegeknek – mondta Rózsa Csilla, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház neurológiai osztályának vezető főorvosa az M1 aktuális csatornán az MTI tájékoztatása szerint. A szakember hozzátette, hogy többnyire már fiatalkorban elkezdődik a betegség kialakulása, és leginkább a 20 és 40 év közötti populációt érinti.

Pontosan nem tudni, hogy a betegség mitől alakul ki, de nagy a valószínűsége, hogy egyfajta genetikai „konstelláció” állhat a háttérben, és ezt számos környezeti tényező is befolyásolja – mondta, hozzátéve, nem öröklődő betegségről van szó. Az utóbbi évtizedekben egyre nőtt azon gyógyszereknek a száma, amelyek csökkentik a betegség aktivitását. A teljes gyógyulásra nincs mód – mondta a főorvos.

Röviden a tünetekről

A betegség tünetei, illetve annak lefolyása igen változatos, azt is mondhatnánk, hogy mindenkinél másképp jelentkezik. Ezért is hívják „ezerarcú kórnak” – olvasható a Wikipédián. A leggyakoribb tüneteit mégis érdemes lehet felsorolni, mint például a homályos és kettős látás; a rosszul érthető, nem jól artikulált beszéd; végtaggyengeség; mozgási nehézségek; egyensúlyzavar; végtagbénulás; végtagok, főleg a kéz remegése; pszichológiai zavarok; részleges vagy teljes vakság.

Sem a betegnek, sem a környezetének nem könnyű együtt élni az SM-mel. Tapasztalatok szerint ha egy SM-beteg megpróbálja növelni a fizikai aktivitását, és odafigyel a kiegyensúlyozott, egészséges étkezésre, akkor több pozitív változást is tapasztalhat magán, így például javulhat az állóképesség, javulhat az ízületek hajlékonysága, egészségesebben működhet a szív, és enyhülhetnek a depresszió tünetei. Ugyanakkor fontos, hogy a terhelés mennyiségét és minőségét minden esetben igazítsák a beteg aktuális állapotához.