Az étvágy már önmagában is trükkös dolog: nem kell feltétlenül éhesnek lennünk ahhoz, hogy enni tudjunk, mert ha egy étel jól néz ki, illatos, akkor is könnyen lecsúszhat, ha nem sokkal előtte laktunk jól. Manapság többek között ez az, ami túlevéshez vezet, amellett természetesen, hogy sokszor a stressz levezetésére vagy a szorongás oldására használjuk az ételt. Az étvágy ugyanakkor a korunkkal is változik. Míg gyerekként arányaiban és olykor ténylegesen is sokat eszünk, 70 felett már sokszor oda kell figyelnünk rá, hogy eleget táplálkozzunk. Nézzük, hogyan hatnak az egyes életkorszakok az étkezésünkre.
0–10 éves korig
A kora gyerekkorban alakulnak ki az ételhez való viszony alapjai, ezért különösen fontos, hogy ne legyen ilyenkor nyomás a gyereken az evéssel kapcsolatban. Vagyis a szülők ne erőltessék, hogy megegye azt, ami nem ízlik neki. Ugyanakkor legyen lehetősége arra, hogy felfedezze a különböző ízeket, ételeket, akár többször is megkóstoljon valamit, mert lehet, hogy ami elsőre nem ízlik, legközelebb fog. Hogyha egy gyereket arra kényszerítenek, hogy mindent megegyen, ami a tányérján van, akkor elveszítheti azt a képességét, hogy az éhségének és jóllakottságának természetes jelzéseit kövesse. Ez pedig a későbbiekben túlevéshez és elhízáshoz vezethet.
Fotó: iStock.com/KeremYucel
10 és 20 között
A kamaszkor radikális változást hoz a gyerekek étvágyában, és ettől kezdve lassan kezdenek tudatossá válni a választások. Ez meghatározó lesz a későbbi életmód szempontjából is, ezért fontos, hogy a fiataloknak kellő ismereteik legyenek az egészséges életmód és étkezés alapjairól. A fiatal nők a menstruáció miatt sokkal inkább ki vannak téve a tápanyaghiánynak, mint a férfiak, és a tinédzserterhességek ebből a szempontból is kockázatot jelentenek, mert ezeknek a kismamáknak még a saját testük fejlődéséhez is energiára van szükségük.
20-as évek
A 20–30 éves korosztály étvágyára elsősorban az életmódbeli változások hatnak. Elhagyják a szülői házat és elkezdik kialakítani a saját szokásaikat. Itt sokszor évekre eldőlhet, hogy egészségesen vagy egészségtelenül étkezik valaki. Mivel ebben az életkorban gyorsabb az agyagcsere, az ember még viszonylag következmények nélkül ehet mindenfélét. Azonban az, hogy mit eszik, meg is határozza az étvágyát. Könnyű belecsúszni az egészségtelen ételek korlátlan örömeibe, mert míg a szénhidrátból bármennyit meg tudunk enni, a fehérje, a zsír vagy a rostok egyszercsak megálljt parancsolnak a habzsolásnak.
30–40 között
Ebben az életkorban elsősorban a stressz okoz változásokat az étvágyban – egyforma arányban vannak, akiknek növeli, és akiknek elveszi az étvágyát az érzelmi terhelés. Hogy kinek, melyik irányba lendül a mérleg, azt olyan személyiségjegyek is meghatározhatják, mint a perfekcionizmus és a lelkiismeretesség. Problémát okozhat még a rendszertelen étkezés, illetve az, hogyha túl sok egészségtelen nassolnivalót és előrecsomagolt, feldolgozott élelmiszert fogyasztunk.
Fotó: iStock.com/Happycity21
40–50 között
40 és 50 éves koruk között sokan önszántukból kezdenek életmódváltásba és fordulnak el egészségesebb ételek felé, mások egészségügyi okokból kénytelen megváltoztatni a diétájukat. Ekkorra már mutatkozhatnak a korábbi egészségtelen szokások hatásai, de sok betegség, mint a magas vérnyomás vagy magas koleszterintszint tünetei még észrevétlenek maradhatnak. Ekkor még nem késő, hogy megelőzzük a komolyabb problémákat, illetve hogy az életmódváltás segítségével gyógyuljunk. Kutatások bizonyítják, hogy az étrendnek hatalmas szerepe van a betegségek kialakulásában. A WHO hangúlyozza, hogy a dohányzás, az egészségtelen étkezés, a testmozgás hiánya és az alkoholizmus azok a tényezők, amelyek leginkább befolyásolják az egészséget és a halandóságot.
50–60 között
50 éves kor után átlagosan évi 0,5–1%-kal csökken az izomtömeg, és ezt a folyamatot a kevés fizikai aktivitás, az alacsony fehérjebevitel és a nőknél a menopauza felgyorsítja. Ettől az életkortól kezdve különösen fontos az egészséges, változatos étrend és a testmozgás ahhoz, hogy csökkentsük az öregedés káros következményeit. A fehérjében gazdag nassolnivalók ideális eszközök lehetnek a fehérjebevitel növelésére.
60 felett
A várható élettartam növekedésével egyre fontosabbá válik az, hogy az idősebb emberek is minél tovább jó életminőségben tudjanak élni. Ez pedig a megfelelő táplálkozásnál kezdődik. Idősebb korban az étvágy gyakran csökken, melynek nemcsak fizikai, hanem lelki okai is lehetnek. Az esetleges nyelési, illetve fogproblémák mellett az is gondot okozhat, hogy csökken az ízérzékelő és szaglóképesség, de a lelki megrázkódtatások, a gyász, a depresszió is befolyásolja az evési vágyat. Az étvágytalanság emellett különböző betegségek tünete is lehet, mint például az Alzheimer-kór. Érdemes tehát egész felnőtt életünk során tudatosan étkezni, ahogy haladunk előre a korban, annál inkább.
