Egészség

Így változtatja meg az agyunkat a menstruáció

A petefészek által termelt hormonok, az ösztrogén és a progeszteron nemcsak a peteérés időzítéséért felelnek, hanem a nők agyműködésére és viselkedésére is nagy hatással vannak – méghozzá sokszor pozitív módon.

A menstruáció meglepően népszerű kutatási területnek bizonyul, a tudósok a ’30-as évek óta foglalkoznak a jelenséggel azért, hogy megértsék, miben, hogyan különböznek a nők és a férfiak egymástól. A ciklussal kapcsolatban számtalan érdekesség kiderült eddig is, például az, hogy befolyásolja a dohányzásról való leszokást és az álmokat. Legutóbb pedig azt találták, hogy a hormonoknak lehet köze ahhoz is, hogy a nők jobb kommunikációs és szociális készségekkel rendelkeznek.

Fotó: iStock.com/Antonio_Diaz

Fotó: iStock.com/Antonio_Diaz

Férfias és nőies készségek

2002-ben Pauline Maki, az Illinoisi Egyetem pszichológusa a Baltimore-i Gerontológiai Kutatóközpont munkatársaival együtt arra kereste a választ, hogy hogyan befolyásolja a változó ösztrogénszint a nők különböző készségeit a hónap folyamán. A 16 résztvevőnek különböző teszteket kellett kitöltenie, először rögtön a menstruáció után, amikor az ösztrogén és a progeszteron szintje alacsony, és körülbelül egy héttel az ovuláció után, amikor az ösztrogén- és a progeszteronszint magas. Amikor a női hormonok szintje magas volt, a nők jellemzően rosszabbul teljesítettek azokban a feladatokban, melyekben a férfiak általában jók, mint például a térbeli tájékozódás, és jobbak voltak a hagyományosan nőinek tartott képességekben, például könnyen találtak ki új szavakat. Emellett még egy képességük javult, amikor magas volt a női hormonok szintje, ez pedig az implicit nyelvi emlékezés képessége, mely szintén a kommunikációs készségek szempontjából fontos. Ahogy viszont csökkent a hormonszint, úgy javult a térbeli tájékozódás képessége.

Változás az egyes agyterületek méretében

Az említett hormonok két szomszédos agyterületet érintenek. Az egyik a csikóhalra emlékeztető hippokampusz, amely részt vesz az emlékek tárolásában, és elengedhetetlen bizonyos szociális képességekhez. Hiszen azáltal, hogy emlékszünk a saját tapasztalatainkra, megérthetjük mások motivációit is. Ez az agyterület a női hormonok szintjének emelkedésével szintén megnő.

A másik érintett agyterület az amigdala, ami segít az érzelmek feldolgozásában, főleg a félelemmel kapcsolatban, és a döntéshozatalban, hogy a harcot vagy a menekülést válasszuk-e egy adott helyzetben, és ez segít felismerni azt is, hogy vajon mások a környezetünkben félnek-e. Ez a képesség akkor a legjobb, amikor az ösztrogénszint tetőzik. Ez a félelemempátia sokkal fontosabb lehet, mint gondolnánk: segít megítélni, hogy ha valaki fél, nekünk is kell-e félnünk, és lehetővé teszi, hogy a másik nézőpontjából lássuk a világot. Ezt a képességet ugyanakkor arra is használhatjuk, hogy morális kérdésekről ítéljünk.

Fotó: iStock.com/nensuria

Fotó: iStock.com/nensuria

Jobb és bal agyfélteke

A korábbi kutatásokból kiderült, hogy a nők sokkal inkább használják mindkét agyféltekéjüket, hogy megoldjanak egy feladatot, mint a férfiak. Ez a képességük pedig akkor bontakozik ki a legjobban, amikor magas az ösztrogén- és progeszteronszintjük. Ez pedig a gondolkodás nagyobb rugalmasságát teszi lehetővé – derül ki egy 2002-es kutatásból. Amikor az ember a bal agyféltekére támaszkodik, sokkal logikusabban gondolkodik, míg a jobb agyfélteke inkább a holisztikus szemléletet teszi lehetővé a feladatmegoldásban. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a havi kellemetlenségekért felelőssé tett hormonok nemcsak bosszúságot tudnak okozni, de sok áldásos hatásuk is van.