Első dolgunk legyen azt kideríteni, miért van rossz szaga a szánknak. Tegyünk egy látogatást a fogorvosunknál, hiszen a túl rég „ott felejtett” fogkő, egy gyulladt, szuvas fog vagy ínyproblémák is okozhatnak rossz leheletet. Ha nem termelünk elég nyálat, akkor szájszárazság lép fel, ami sajnos kedvez a baktériumok szaporodásának, és a rossz leheletnek is. Igyunk elég folyadékot, a nyáltermeléssel kapcsolatban pedig kérjünk tanácsot a fogásztól, mert a szájszárazságnak is többféle oka lehet. Ha a szánk rendben van, akkor a kellemetlenség forrását kereshetjük az emésztőrendszerünkben is. Ha rendszeresen feljön a gyomorsavunk, annak bizony nincs rózsaillata, de bizonyos ételek – például a jól ismert fokhagyma – fogyasztása is rossz leheletet hagy maga után akár napokkal elfogyasztása után is. Régóta húzódó arcüreggyulladás is okozhat kellemetlen szájszagot, ahogy az is, ha húsevés után nem tisztítottuk meg a fogközöket alaposan.
Fotó: iStock.com/brickrena
Zöld teás öblögetés
Érdemes felvennünk a harcot a káros baktériumok ellen is, amik fogszuvasodást és szájszagot okoznak. Erre az öblögetés az egyik legjobb módszer. Nem kell rögtön bolti szájvízért rohannunk, sokszor az is elég, ha tiszta vízzel vagy üres zöld teával tesszük. Ez utóbbi flavonoidtartalmánál fogva segít a baktériumegyensúly fenntartásában, és ha egy kis fahéjjal gazdagítjuk, garantáltan üde lesz tőle a leheletünk.
Éljenek a fűszernövények!
Erős aromájukkal elfedik, sokszor viszont tartósan meg is szüntetik a szájszagot. A legismertebb leheletüdítő növény a nyers petrezselyemlevél, amit érdemes rendszeresen rágcsálnunk már csak C-vitamin-tartalma miatt is. Hasonlóan hatásos még a menta, a bazsalikom, a rozmaring, a koriander vagy a kapor. Ha nem szeretjük őket nyersen, teában is fogyaszthatjuk, bár úgy hatásuk értelemszerűen gyengül. A szegfűszeget és a kardamomot is érdemes kipróbálni, mert még a gyulladást is csökkentik a szánkban.
A C-vitamin ereje
Jó illatú lesz a leheletünk akkor is, ha olyan zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztunk, amelyek gazdagok C-vitaminban. A bogyós gyümölcsök, a citrusfélék, a kivi, a goji bogyó, a zöldpaprika, az ananász vagy az eper segítenek megvédeni az ínyt a gyulladástól, és a baktériumokat is megtizedelik. Savas hatásuk nem biztos, hogy jó a fogzománcnak, ezért ne felejtsünk el utána vízzel öblögetni.
Fotó: iStock.com/max-kegfire
Jöhetnek a tejtermékek és a xilit!
Sokan esküsznek arra, hogy a rossz lehelet ellen a legjobb egy pohár hideg tejet inni. Ez persze kinek beválik, kinek nem, de az biztos, hogy a jó baktériumok egész kultúráját tartalmazó tejtermékek – idetartozik a joghurt vagy a kefir – fogyasztása segít abban, hogy a szánkban is helyreálljon a megfelelő egyensúly. Még ezeknél is célszerűbb mindig magunknál tartani egy csomag rágót, ám nem mindegy, hogy milyet! A cukorral édesített termékek többet ártanak, mint használnak, így válasszuk a cukormentes, de főleg a xilitet tartalmazó rágókat. Ezek segítenek nyálat termelni, és védenek a fogszuvasodástól, a baktériumoktól, illetve a rossz szagú erjedéstől is.
Így készül a házi fogkrém
Ha nem csupán öblögetni szeretnénk, de ütős házi szert keresünk a szájszagunk ellen, kombináljuk a különböző gyógyhatású szereket. Kitűnő szagtalanító a szódabikarbóna, de akkor a legjobb, ha nagyon finomra van őrölve – enélkül felsértheti a fogzománcot. Oldatával öblögethetünk, vagy egy benedvesített fogkefét megszórva vele fogat is moshatunk. Keverjük még össze mentával vagy a fent említett szagűző növényekkel, és próbáljuk ki melléjük a gyulladáscsökkentő hatású íriszgyökeret is. Ha csupán por formát szeretnénk kapni, akkor a szódabikarbónához ezeket az anyagokat szárítva-őrölve is hozzákeverhetjük.
