×

Egészség

Teljes élet pitvarfibrillációval is

Az aFib-nek rövidített pitvarfibrilláció egy meglehetősen gyakori ritmuszavar, minél idősebbek vagyunk, annál gyakrabban jelentkezhet. Ez azonban nem kell hogy elvegye a kedvünket a mozgástól, az élet örömeitől.

A pitvarfibrilláció során a szív két felső kamrája kaotikus, rendszertelen elektromos jeleket tapasztal. Leggyakoribb jele a szívdobogás, a terhelésre jelentkező panaszok, a szívelégtelenség vagy az angina, de néhány embernél tünetmentesen lapul, és csak megfelelő vizsgálatokkal – például EKG – lehet kideríteni. Ez azért is nagyon fontos, mert a betegség növeli a halálozás, az embólia és a stroke kockázatát. A megfelelő sinus ritmus visszaállítása és fenntartása, a szívfrekvencia szabályozása kulcsfontosságú, ahogy a magas vérnyomás kordában tartása is, ezekben kezelőorvosunk nyújtja a legnagyobb segítséget.

Fotó: iStock.com/tommaso79

Fotó: iStock.com/tommaso79

Szívprobléma sportolóknál

Az úgynevezett izolált pitvarfibrilláció nem csupán időseknél, hanem intenzív mozgást végző sportolóknál is jelentkezhet, főleg akkor, ha rosszul viselik a versenyzéssel járó stresszt, gyulladásos folyamat zajlik a szervezetükben, vagy elektromos instabilitás lép fel. Ám a pitvarfibrilláció jelentkezése még nem kell hogy oka legyen a sport abbahagyásának: megfelelő kivizsgálás után a legtöbb esetben a kezelőorvosok is arra törekszenek, hogy a versenyző folytathassa pályafutását. Ha nem versenyzünk, de intenzíven sportolunk, érdemes megfontolni, hogy heti 3–5 órára csökkentsük az edzések számát, mert az még nem növeli a pitvarfibrillációval járó kockázatok megjelenésének esélyét.

Mennyi esélyünk van a stroke-ra? 

A pitvarfibrilláció ötszörösére emeli a stroke kockázatát. Figyelnünk kell arra is, hogy magas-e a vérnyomásunk, van-e cukorbetegségünk, hiszen ezek rizikófaktornak számítanak, ahogy az érfalbeli szerkezeti eltérések, a véráramlás valamilyen zavara, vagy a vérlemezkékkel, véralvadással összefüggő probléma is. Az aFib-ben szenvedő betegeknél nemcsak a stroke kockázata magasabb, de a kórházi kezelés is hosszabb, mint az egészséges szívű páciensek esetén. Hogy a megbetegedés esélyét csökkentsük, lehet, hogy vérhígító hatású gyógyszert kell szednünk, hogy kisebb eséllyel alakuljanak ki vérrögök. Ám ezeknek is megvannak a maguk kockázatai, műtétek, foghúzás vagy más beavatkozások esetén előbb el kell mennünk az orvosunkhoz, hogy beállítsa a gyógyszereinket. Sürgős helyzetekben, baleseteknél is kulcsfontosságú lehet, hogy tudjanak róla, vérhígítót szedünk.

Fotó: iStock.com/dragana991

Fotó: iStock.com/dragana991

A megfelelő életmód fontossága

Annak érdekében, hogy szív- és érrendszerünk, egész testünk minél egészségesebb legyen, lehet, hogy szükségünk lesz néhány változtatásra. A túlsúlytól érdemes megszabadulni, hiszen pluszterhelést jelent a szívnek, az érrendszernek, izmainknak és ízületeinknek is. Diétánk legyen gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, de minimalizáljuk a zsír- és nátriumbevitelt – így vérnyomásunk is alacsonyabbá válhat. Ha sok kávét ittunk, dohányoztunk, vagy rendszeresen fogyasztottunk napi egy pohár vörösbornál több alkoholt, szabaduljunk meg káros szenvedélyeinktől. Ha egyedül nem megy, nyugodtan kérjünk hozzá segítséget, hiszen a végeredmény a lényeg, az, hogy a káros anyagoktól mentesítsük a szervezetünket. Rendszeresen ellenőrizzük, mérjük vérnyomásunkat, tanuljuk meg, hogyan végezhetjük ezt helyesen, milyen rendszerességgel van rá szükség, vezessünk az eredményekről naplót, és figyeltessük a koleszterinszintünket. Ma már olyan készülék is kapható, ami nemcsak a magas vérnyomást mutatja ki, de a pitvarfibrillációt is, még akkor is, ha egyébként nem tapasztalunk kellemetlen tüneteket. A megfelelő sportolás is segít egészségesnek maradni, a szívbetegség tehát nem jelent mozdulatlanságot vagy visszavonulást, sőt. Beszéljük meg kezelőorvosunkkal, milyen sportokat ajánl, és milyen rendszerességgel.