A Bupa elnevezésű brit egészségközpont szakemberei hatvanezernél is több ember egészségügyi adatlapjának elemzése után érdekes dologra bukkantak. Egyre több olyan 25–45 év közé eső ember él, akik az idős embereknek kitalált szolgáltatásokat, kezeléseket veszik igénybe. Meglepő, milyen sok fiatal vagy középkorú ember szenved szív- és érrendszeri betegségben, keringési problémákban, vagy van szüksége artroszkópos térdműtétre, epidurális injekcióra a hátfájdalmai miatt, visszérműtétre vagy épp aranyérkezelésre. Dr. Steve Iley, a Bupa igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a sok okostelefonozás, játékkonzolozás, görnyedés, ülő munka tehető felelőssé a korai tünetekért.
Fotó: iStock.com/Milkos
Túl sokat ülünk
A felnőttek ülnek a munkahelyükön, az autóban, a buszon, otthon a kanapén, a fiatalok pedig ugyanezt az iskolában, majd otthon a számítógép, telefon, tablet előtt teszik. A nyak meggörnyed, a hát szintén, az izmok feszülnek, a porckorongok összecsúsznak, szinte természetes, hogy ez egy idő után nyaki, vállban jelentkező, illetve az ágyéki szakaszt érintő fájdalmakkal, tünetekkel jár. A 16–24 éves korosztály, tehát az abszolút fiatalok majdnem fele beszámol rendszeres nyak- és hátfájdalmakról.
Egyre több a fiatal a csontkovácsnál
Tim Hutchful, a Brit Kiropraktikai Egyesület csontkovácsa is hozzászólt a témához, de csak helyeselni tudott. Nála egyre több a harminc év alatti páciens, akik a sok görnyedés miatt tapasztalt fájdalmakat próbálják elmulasztani. Hutchful szerint a legtöbben egyáltalán nem ügyelnek a testtartásukra vagy a gerinc megfelelő alátámasztására, ez pedig hosszú távon problémákhoz vezet. A felnőttek emellett még a munkával, túlórázással járó stressz miatt is befeszülnek, emiatt izmaik még merevebbek lehetnek, ami görcsöket, erősebb fájdalmakat okoz. A túl sok feszültség miatt nemcsak a gerincet érintő elváltozások gyakoribbak, de a gyomorfekély vagy az irritábilisbél-szindróma is.
Fotó: iStock.com/kitzcorner
Mozgásra születtünk
Ahhoz, hogy ne kelljen viszonylag fiatalon ennyi bajjal-problémával küzdenünk, hozzá kell látnunk a baj gyökerének orvoslásához. Testünk mozgásra lett alkotva, akkor működik jól, ha ezt meg is kapja. Nem elég, ha reggel futunk a busz után, vagy nagy néha lépcsőzünk, esetleg hetente egyszer sétálunk. Minél többet ülünk, annál gyakrabban kell megmozgatnunk a tagjainkat, frissíteni a vérkeringést, átmozgatni az ízületeket. Legalább hetente két alkalommal egy órát sportolnunk kellene ahhoz, hogy kevesebb fájdalommal éljünk. Emellett szükség van arra is, hogy megtaláljuk azokat a testhelyzeteket, amelyek kevésbé károsítják a nyakat és a hátat. Nem szabad görnyednünk: üljünk fitneszlabdán, ékpárnán, dinamikus párnán, ami megdolgoztatja a hátizmokat, a vállainkat húzzuk hátra, a nyakunk is legyen egyenes. Állítsuk be így a monitort, az asztalt, és ha fekve gépezünk, akkor is keressünk olyan testhelyzetet, amelyben nem görbül a nyakunk annyira. A rendszeres gyógytorna kulcsfontosságú, hiszen ott építjük meg azokat az izmokat, amelyek megtartanak minket. Rendszeresen végzett, személyre szabott erősítő és nyújtó gyakorlatok nélkül nem lesz erőnk a helyes testtartáshoz, a fájdalmak pedig csak fokozódnak.
