Egészség

Meglepő, de a stressz gyógyíthat is

Létezik az úgynevezett pozitív stressz is, mely számos helyzetben segíthet bennünket.

Selye János eredetileg úgy gondolta, hogy a stressz az élet sava-borsa, és csak akkor válik ártalmassá, ha a kiváltó probléma súlyosabb, mint amivel a szervezet képes megküzdeni. A világhírű kutató szerint akár kellemes, akár kellemetlen helyzettel állunk szemben, szükségünk van a stressz hatására, hiszen nélküle nem élnénk, csak vegetálnánk.

A kutatók a pozitív stresszt eustressznek nevezik. Az állatvilágban az eustressz a túlélést és a megküzdést segíti elő, nélküle az állatok nem tudnának váratlan erőfeszítést kifejteni, menekülni vagy élelmet, zsákmányt szerezni.
A stressz és az ölelés kapcsán arra is rájöttek, hogy minél több ölelést kap az ember gyerekkorában, felnőttként annál sikeresebben és nyugodtabban viselkedik a tipikus stresszhelyzetekben.

A boldogságpszichológia szerint boldogságérzésünk fele genetikailag megalapozott, tíz százaléka a körülményektől függ – figyelem, csak tíz százalék! –, és negyven százalék marad a tudatos boldogságkeresésre.

Fotó: iStock.com/zoff-photo

Fotó: iStock.com/zoff-photo

Barbara Fredrickson kutatásaival igazolta, hogy háromszor annyi pozitív stressz – például öröm, jó érzés, derű – képes kiegyenlíteni az ártalmas stressz testi folyamatait.

A stresszbetegségek azért veszélyesek, mert a szervezet túlfokozott, egyébként szükségtelen, ezért ártalmassá váló funkcióit konzerválják. A pszichoszomatikus betegségek azért napjaink meghatározó és súlyos problémái.
Pszichológusok szerint az ember teljesítménye közvetlen kapcsolatban áll az átélt stressz szintjével. E szerint az elmélet szerint a nagyon magas és a nagyon alacsony izgalmi szint csökkenti a teljesítményt, a köztes szintű izgalmi állapot azonban kedvezően hat a teljesítőképességre.