Egészség

Gyógyíthatatlan betegség a veszettség - állatról emberre is terjed

A veszettség elleni küzdelem világnapja van ma, amely arra ad alkalmat, hogy beszéljünk erről a betegségről. Ma még gyógyíthatatlan és állatról emberre is terjed. Csak a megelőzés véd ellene.

124 évvel ezelőtt, 1895. szeptember 28-án hunyt el Louis Pasteur a mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megalapítója. Halálának évfordulója egyben a veszettség elleni küzdelem világnapja, mert ő volt az, aki kifejlesztette a veszettség elleni oltóanyagot.

A kutyák oltása életeket menthet. Fotó: shutterstock/LightField Studios

Az elmúlt száz évben sikerült visszaszorítani a fertőzések számát, évente még mindig 59 000 emberi áldozatot követel a kór világszerte. Elsősorban az afrikai és ázsiai térségben vannak a fertőzések, mégis elengedhetetlen az, hogy beszéljünk róla Magyarországon is. Éppen azért, hogy minden kutya tulajdonos megtegyen mindent az állatok oltása érdekében. Mi több javasolt a kertben lévő macskák oltása is.

Fontos tudni, hogy a veszettség állatról terjed emberre, főként kutyák fertőződnek meg veszett vadállatoktól. Azt is érdemes tudni, hogy a vadon élő rókák, amelyek egyre közelebb merészkednek a városokhoz, településekhez, is veszettek lehetnek és így veszélyesek lehetnek. A betegségre nincs gyógymód, a klinikai tünetek megjelenése után pedig mindig végzetes. Az első szimptómák megjelenéséig több hét is eltelhet. A legtöbb esetben a kutyáknál a betegség 21 és 80 nap között fejlődik ki, de a lappangási idő ennél jóval rövidebb vagy hosszabb is lehet. A fertőzött állat már a klinikai tünetek megjelenése előtt is fertőzhet.

A vírus az agyat támadja. A veszettségnek két fő típusa van: a dühöngő típus esetén az állat agresszívvá válik, és a legkisebb ingerlésre is megtámadhat másokat, míg a bénulásos típus esetén a torok és állizmok lebénulnak, gyakran nyálbőség lép fel, és az áldozat képtelen nyelni. Mindkét esetben bénulás okozza a halált. A veszettséget nehéz diagnosztizálni, hiszen korai fázisában könnyű összetéveszteni más betegségekkel vagy agresszív viselkedéssel. Laboratóriumi teszttel kell alátámasztani, azonban élő állatok esetén nem létezik megbízható módszer, mivel a vírus csak az idegszövetekben fejlődik, és a szervezetben máshol nincs is jelen. A hiteles teszthez agyszövet szükséges, tehát a vizsgálat élő kisállaton nem végezhető el, így elérhető kezelés hiányában a fertőzött kutyákat el kell altatni.
Ha emberre terjed át a vírus, amely fertőzött állat harapásával lehetséges, akkor ugyanígy gyógyíthatatlan lesz. Ugyanolyan tüneteket produkál és ugyanabban a bénulásban hal meg, mint a fertőzött állat.