Egészség

Remény a gyógyulásra az idegrendszeri megbetegedésben szenvedőknek

Az agy olyan bonyolult és egyben csodálatos szerv, hogy működésének megismerése még sokáig eltarthat. Azonban magyar tudósok most forradalmian új megfigyelést tettek. Reményt adhat sok betegnek.

Olyan alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kiváló Kutatóhelye tudósai, amely később akár teljesen új irányokat nyithat a stroke és más idegrendszeri betegségek gyógyításában. Olyannyira fontos eredményt értek el a magyar tudósok, hogy a kutatómunka eredményét a Science neves tudományos lap aktuális száma is közölte – írta az MTI-nek küldött közleményében az MTA.

Fotó: shutterstock/Orawan Pattarawimonchai

Egy-egy agyterület megsérülhet például nagy erejű ütés vagy akár oxigénhiány következtében. Ebben az esetben rengeteg idegsejt szenved károsodást az agyban. Ezeket vagy meg kell javítani vagy el kell takarítani. Ezt a munkát a az agy fő immunsejtjei végzik, amelyeket mikrogliasejteknek neveznek. Baj esetén, akár percek alatt “intézkednek”.

Azt viszont eddig nem tudták a kutatók, hogy miként fedezik fel a hibákat, a bajt a mikrogliasejteknek és miként kommunikálnak az idegsejtekkel. Ezt vizsgálták a kutatásaik során és sikerült megfejteniük a rejtélyt. Azt tapasztalták ugyanis, hogy az idegsejtek sejttestének membránján apró „forró pontok” vannak, melyeken át fokozottan szabadulhatnak fel kis buborékokban különféle anyagok az idegsejt környezetébe. Azt is megfigyelték, hogy a mikrogliasejtek sok időt töltenek ezeknél a forró pontoknál. Véleményük szerint ez azért van, mert a forró pontok ideálisak az idegsejtek és mikrogliasejtek közötti kommunikációra. Vagyis a mikrogliasejtek itt folyamatosan nyomon követhetik az idegsejt állapotát. Így fedezhetik fel a hibákat és tudnak segíteni a megoldásban.

A felfedezéshez egereket használtak és azt feltételezik, hogy mindez a folyamat az emberben is így zajlik. A tudósok most azt fogják vizsgálni, hogy a felfedezett kommunikáció miként működik például Alzheimer-kór, epilepszia, vagy érrendszeri eredetű demenciák esetén.

Ha már minden információ a rendelkezésükre áll, akár új terápiával is segíthetnek majd a fent említett betegségben szenvedőknek. Talán ösztönözni tudják majd ezeket a javító sejteket arra, hogy hatékonyabban gyógyítsák az idegsejtek betegségeit.