A gyermek DNS-ének kémiai változásai és a várandósság hossza közötti összefüggést vizsgálta a Svéd Királyi Orvostudományi Egyetem kutató csoportja. Összesen hatezer újszülött adatait vizsgálták meg.
Fotó: shutterstock/Demkat
Ezek után arra jutottak, hogy minden egyes héttel, amellyel a várandósság tovább tartott, több ezer gén DNS kémiai módosulását figyelhették meg a köldökzsinórvérben.
Általában a gyermekek 5-10 százaléka koraszülött, miután a várandósság 37. hete előtt érkezik. Többségüknél mindez nem okoz maradandó egészségügyi károsodást. Azonban visszavezethetők a koraszülöttségre a légzőszervi és tüdőbetegségek, a látásproblémák és idegrendszeri zavarok – írta a medicalxpress.com, amelyet az MTI idézett. Elsősorban a nagyon korán érkezett babák szenvedhetnek ilyen betegségekben.
Az élet magzati szakaszában a DNS kémiai módosulása – vagyis az úgynevezett epigenetikai folyamatok, amelyek nem járnak együtt a DNS szekvenciájának változásával – a fejlődés és a növekedés irányítása miatt fontosak. Egyik ilyen epigenetikai tényező a metiláció, amely befolyásolja a gén kifejeződését és azt, hogy egy adott fehérjéből mennyi képződik.
-Eredményeink azt jelzik, hogy ezek a DNS-változások befolyásolhatják a magzat szerveinek fejlődését” – mondta Simon Kebede Merid, a tanulmány vezető szerzője, a svéd egyetem PhD-hallgatója.
A kutatók megfigyeléseit a Genome Medicine szakfolyóirat közölte.
