Dr. Kemenesi Gábor: Sokat láthattak mostanában a tévében, rádióban nyilatkozni, Kemenesi Gábor vagyok, virológus kutató, a Pécsi Tudományegyetemen dolgozom, épp az olyan betegségeket kutatom, mint ez a mostani koronavírus is, amelyet felbukkanó fertőző betegségnek nevezzük. Nagy szerencsénkre mi vagyunk az egyetlen olyan kutatócsoport az országban, akik a denevérek koronavírusaival is foglalkoznak nyolc éve, így a témáról hiteles információval tudunk szolgálni annak érdekében, hogy mindenki jól értse ezeket a folyamatokat.
Olvasói kérdés: Van-e koronavírus ma Magyarországon?
Dr.K.G.: Ez az a kérdés, amit a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az operatív törzs naponta vizsgál. Tudomásom szerint még nincs magyarországi beteg (a beszélgetés időpontjában 2020. március 2-án még nem volt, a szerk) De mi várható? Látjuk, hogy itt is (értsd: hazánkon kívül) van új beteg, ott is van új beteg. Vajon miért van ez? És hogyan lesz Magyarországon beteg?
Ha ez a beteg behurcolt beteg lesz, mint ahogy a világ 68 országában már van ilyen, akkor minden rendben van és örülhetünk. Jó eséllyel lesz ilyen. Mikor nem örülhetünk? Ha ezeket a behurcolt betegeket nem vesszük észre időben. Ami most minden országra igaz. Épp ezért a legfontosabb, hogy rendkívül gyorsan, minél előbb kiszűrjék a betegeket, hogy minél kisebb esélye legyen a betegség továbbadásának, és olyan gócpontok kialakulására, mint amilyen most Olaszországban, Dél-Koreában, Iránban és Kínában van.
Jó eséllyel fogunk hallani behurcolt betegről, de bízunk abban, hogy időben sikerül felismerni, és nem alakul ki önálló gócpont. Ez most a legfontosabb. Az, hogy egy betegség megjelenik egy országban, annak ilyen formán kétféle értelmezése van: a sima behurcolás, amit jó eséllyel elkülönítünk, ismerjük a fertőzési láncolatot, elszigeteljük, nincs baj. A másik, a rosszabbik verzió, amikor elszabadul, és akkor látjuk azt, hogy mi ennek a vége: karantén intézkedés, és így tovább. Az már a komolyabb járványügyi kihívás, amit jó lenne megelőzni. És ez az, amin az egész világ dolgozik, és ezért is kíséri a WHO fokozott figyelemmel és veszi ennyire komolyan ezt az ügyet.
(Frissítés: Március 4-én két koronavírussal fertőzött személyről tudunk.)
Olvasó: Kell-e jobban tartani ettől a koronavírustól, mint az átlagos influenzától?
Jó kérdés, nagyon sokszor teszik fel, sokakat érdekel. Minimális párhuzamot vonhatunk, és fontos párhuzamot vonni: az influenza is ugyanúgy terjed, mint ez a mostani koronavírus. Ez nagyon fontos párhuzam. Miért? Mert amikor arról beszélünk, hogy hétköznapi emberként mit tehetünk, akkor a válasz éppen az, mint az influenzával kapcsolatban: azaz, sűrűn mossunk kezet, próbáljuk elkerülni az arcunk érintését, tartsuk be az alapvető higiéniai szabályokat. Ilyenformán vonhatunk párhuzamot az influenzával.
Ugyanakkor hiba lenne párhuzamot vonni más téren. Ugyanis az influenza ellen létezik védőoltás. Az influenza egy ismert betegség, egy ismert vírus. Ismerjük a patomechanizmusait. Tudjuk, hogy a vírus hogy működik. Ismerjük a genetikai képességeit. Van olyan gyógyszerünk, amihez súlyos influenza-betegeknél nyúlhatunk. Az influenza ismert kihívás. Olyan betegség, amire minden ország fel van készülve, van diagnosztikai háttere, és tudjuk, hogy mire számítsunk.
A koronavírus azonban teljesen új vírus, új kihívás, egyelőre nincs vakcinánk, amivel megvédenénk a még nem érintett populációkat, nincs olyan antivirális szerünk, amit kifejezetten erre a vírusra adhatnánk. Az más téma és jó hír, hogy vannak olyan szerek, amelyek bizonyos fokú hatékonyságot mutatnak. A koronavírus esetében egyelőre nem ismerjük annak tulajdonságait, nem tudjuk, hogy a sejteken belül mit okoz, pontosan mik a patomechanizmusai, nem ismerjük, hogy a genetikailag milyen új kihívásokat támaszthat, és nagyon sok más kérdés nyitott még.
Nem véletlen, hogy ilyen komolyan kezeli a világ ezt a kérdést. Fölösleges lenne elbagatellizálni, és az influenzához képest azt mondani, hogy persze, influenzában többen halnak meg. Ez igaz is. Viszont az influenza ellen van fegyverünk. Ez ellen a koronavírus ellen pedig a legfőbb fegyverünk most a tudatosság, az, hogy értsük, mi történik, és a legfőbb fegyver a tudósok kezében van, hogy minél gyorsabban információkat és tudást szolgáltassunk az irányban, hogy erről is elmondhassuk azt, amit az influenzáról az előbb elmondtam.
Olvasó: A koronavírus ellen hatékony védekezésnek számít-e a maszk viselete?
A maszk kérdés is nagyon sokszor előkerült. Maszkból is többféle van. Van az úgynevezett sebészmaszk, az sajnos nincs nálam, de mindenki látott már ilyet, ha másutt nem, hát a Vészhelyzetben vagy más kórházi sorozatban az orvosokon. Ez egy szögletes maszk fülre akasztva. Mire jó a sebészmaszk? Arra, hogy például beszéd közben most ne köpjem tele a billentyűzetemet nyálcseppekkel. A sebészmaszk viselete akkor ajánlott, ha valaki betegnek érzi magát. Ha tüsszent, ha beszél, apró cseppeket lehel, köhög ki szájon keresztül, aminek a nagy többségét a sebészmaszk felfogja. Nagyon kedves gesztus, ha valaki ezt hordja – amennyiben beteg. Érdekes módon Ázsiában ennek nagy kultúrája van, reméljük, hogy ez majd nálunk is meghonosodik. A sebészmaszk tipikusan olyan dolog, ami influenzaszezonban a beteg emberekre nagyon kívánatos.
Olvasó: Mit csináljak, ha szeretném magam megvédeni a koronavírustól?
És most beszéljünk arról, hogy ha jelenleg Magyarországon meg akarjuk magunkat védeni, akkor az influenza ellen kell megvédeni magunkat. Ha a koronavírus ellen szeretnénk védekezni, az az olyan helyeken értelmes, ahol a gócpontokról beszélünk. Ha mégis maszkhoz nyúlunk, ha valakinek ez megnyugvást okoz, vagy szeretné ekképpen megélni ezt a dolgot, akkor csinálja jól. A maszkhordáshoz én magam két németországi képzést is elvégeztem, ebből látszik, hogy ha a maszkhordást professzionálisan végezzük, az nem egyszerű dolog. Sokan nem tudják, hogy ez a papírmaszk egyszer használatos maszk, ez azt jelenti, hogy fölvehetem, de legyek tisztában azzal, hogyha hordtam ezt a maszkot az utazásom során, vagy egy délelőtt alatt, amíg végigsétáltam a városon, utána illik kidobni. Ugyanis ez a papírmaszk a felületén körben szűri a beáramló levegőt és fogja föl a folyadékcsepp-részecskéket – amikben a vírusok utaznak, a nátha-, influenza-, koronavírus is – fölfogja. Ebből kiindulva, ezt részét nem fogdosom, mert ha megfogdostam, ugyanúgy járok, mintha a kezembe tüsszentettem volna. Ez az, amit nagyon fontos tudni róla: egyszerhasználatos, a külső felületét mindenképpen fertőzöttnek kell tekinteni.
A másik, ami nagyon fontos, hogy ha fölveszek egy ilyen maszkot, akkor az zárjon rendesen. Én, mint szakállas ember tudom magamról, hogy hiába veszem föl ezt a maszkot, ott, ahol a szakállam van, ott lesz rajta rés. Ezeknél a maszkoknál nagyon fontos, hogy pontosan és kényelmesen illeszkedjen az arcunkra. Minden maszknak van két gumija, mindkettőt feszesre kell húzni, két irányban, egyiket a fejünkön fölfelé, a másikat lefelé, hogy jól odafeszítse a maszkot. A másik fontos pontja az orrnyereg feszítője, ezt is nagyon fontos úgy megnyomni, hogy szépen, rendesen illeszkedjen az arcunkra.
Fotó: Shutterstock
Professzionális használatnál tudni kell a maszkról, hogy egy idő után átnedvesedik a kilélegzett párától. Mit okoz ez? Sokkal több lesz az oldalt beszívott levegő, ahogy telik az idő. Ezért sem alkalmas többszöri viselésre.
Amikor arról van szó, hogy valaki hordjon-e maszkot, vagy sem, ha megnyugtatja, hordja. Ha magát akarja megvédeni, akkor ilyen jól illeszkedő, jól záró maszk kell, nem a sebészmaszk. Szakértőként én járványos gócpontokon hordanám, hogy ne kapjam el a koronavírust.
De visszatérve a maszk-kérdésre, ez az úgynevezett FFP2-es vagy FFP3-as maszk – ez arra utal, hogy mekkora méretű részecskét szűr ki, itt most nem a vírus méretére kell gondolni, a vírus mindig folyadékcseppben utazik, az meg viszonylag nagy egy maszkhoz képest. Ha valaki magát védi, akkor ilyet hordjon.
Olvasó: Lappangási idő alatt fertőz a vírus?
Mit kell tudni a vírusfertőzésekről? Vírusfertőzéseknél úgynevezett lappangási idővel kell számolnunk. Ez azt jelenti, hogy a vírus már a szervezetünkben van – itt bármilyen vírusról beszélhetünk – de eközben már szaporodik. Tüneteket nem okoz – ezért hívjuk lappangási időnek, nem vesszük észre. Amikor a tünetek jelentkeznek, akkor már észrevehető a vírusfertőzés. Minden vírusnak megvan a bizonyos lappangási ideje. Ez a koronavírus esetében 5-7 nap.
A 14 nap azért lett most meghatározva, mert általában a dupláját határozzák meg, azért, ha valaki gyanús, és el kell különíteni, nagyon-nagyon biztosra menjünk. Ez betegségfüggő, jelen esetben 14 nap. Hogy lappangási idő alatt fertőz-e? Úgy tűnik, hogy vannak olyan megbetegedések, amik tünetmentesek, vagy úgynevezett szubklinikai tünetekkel jelentkeznek. A szubklinikai tünet azt jelenti, hogy annyira enyhe, vagy annyira jelentéktelen tünetek, hogy észre sem vesszük még mi magunk sem, akik megfertőződtünk.
Az, hogy ezek az emberek fertőznek-e, vagy továbbadják-e, van-e annyi mennyiségben vírus a nyálukban, a köhögésükben, ami képes tovább fertőzni, még nem tudjuk. De azt igen, hogy bizonyos arányban vannak ilyen betegek. Azt nagyon fontos lenne tisztázni, hogy ezeknek mi a járványban betöltött szerepük és képességük, ugyanis minél enyhébb megbetegedést okoz egy vírus, annál nehezebb járványként kezelni. Az enyhébb megbetegedések átslisszolnak a járványügyi szűrésen, nem küldjük el őket vizsgálatra, észre sem vesszük, hogy betegek, és esetleg tovább tudják vinni a járványt. Ezért nagy kihívás ez, ezért nem tudunk még ilyenformán választ adni. És ezért sem jelenthetjük ki, hogy fertőz vagy nem fertőz, hiszen még nincs erről tudományos publikáció, bizonyíték, ezt még tisztázni kell. Ez még egy nyitott kérdés, és ha ezt tudnánk, a járványügyi szakemberek is jobban tudnának készülni és megfelelő óvintézkedéseket tudnánk hozni, hogy kit kell fókuszba helyezni, hogy fertőzhet és továbbviheti a járványt, vagy sem.
Fotó: iStock.com/shironosov
Olvasó: Idősekre jelent halálos veszélyt a koronavírus?
Minden vírusfertőzésnél vannak kockázati csoportok. A kockázati csoportba tartozókat (tekintet nélkül arra, hogy idősek vagy egyéb megbetegedéssel küzdenek) –, mindig sokkal súlyosabban érinti az adott megbetegedés. Jelen esetben úgy tűnik, hogy a koronavírus kockázati csoportjába idős emberek, 60-70 év felettiek, inkább a 60 felettiek tartoznak. Ez azt jelenti, hogy esetükben nagyobb százalékban okoz súlyos megbetegedést és végződik halálozással. Illetve nagyon fontos további súlyosbító tényező, ha van egyéb krónikus megbetegedés – ezeket ismerjük a sok-sok kínai adatból, és most már az olaszországiból is – , hogy amennyiben cukorbetegség lép föl még az idős kor mellé, vagy vérnyomásproblémák, vagy más krónikus betegség, az még emeli ezt a fajta kockázatot, hogy a betegség súlyosabb lefolyású lesz.
Ugyanakkor, ha rizikócsoportról beszélünk az idősebbek esetében, az nem azt jelenti, hogy mást nem fertőz és nem alakulhat ki súlyos megbetegedés egy fiatalabb szervezetben. A fiatalabb korosztály esetében sokkal ritkább az ilyen kimenetelű megbetegedés. Azért nem tudok még pontos adatokat mondani, mert még nem ismerjük a vírus nagyon sok aspektusát. Én azt gondolom, hogy ennél a járványnál a tudomány csillagos ötösre vizsgázik, tudósként látom és élek benne, hogy micsoda példa nélküli összefogás van kutatóhelyek között. Tudósként abból élünk, hogy publikálunk, dolgokat fedezünk fel. Gyakorlatilag a tudóstársadalom ezen átlépett, és minden információ azonnal megosztásra kerül, mindenen közösen gondolkodunk, próbálunk rájönni. Amikor arról beszélünk, hogy valamit nem tudunk, én nagyon bízom a tudományban, hogy az eddigiekhez mérten sokkal hamarabb fog választ adni olyan kérdésekre, amiket sajnos még nem tudunk.
Mi, itt, kutatóként igyekszünk majd mindenkit időben informálni. Nagyon sok ilyen kérdés van, ellenben nagyon sok kérdést nagyon hamar tisztázni tudtunk, amit előző ilyen járványoknál évekbe telt. Például itt a mostani járványnál a vírus genetikai információját gyakorlatilag hetek alatt megismerhettük, ez a SARS esetében hosszú hónapokat vett igénybe. A technika megvan, az elszántság megvan, és nagyon remélem, hogy azokra a kérdésekre, amikre nem tudtam adekvát választ adni, arra hamarosan tudunk majd. Azt gondolom, hogy minden esély megvan rá.
Olvasó: Mi tudunk a koronavírus-fertőzés környezeti tényezőktől való függéséről? Mennyire függ a terjedése, fertőzőképessége a klímától (hőmérséklettől, páratartalomtól)?
Ez kulcsfontosságú kérdés ahhoz, hogy meg tudjam mondani, meddig tart a járvány. Igaza van-e Donald Trumpnak, hogy majd a nyár megszünteti a problémát? Nincs igaza, mert egy új vírusról van szó. Egyáltalán nem tudjuk, hogy ennek az új vírusnak a genetikai adottságai milyen képességekkel ruházza fel a tekintetben, hogy túléli-e a nyarat, vagy sem. Itt van a másik szempont: gondoljunk bele az influenzába. Az influenza, mindenki tudja, a téli szezonra jellemző. Most nálunk influenzaszezon van a bolygó északi féltekén, amikor ennek vége, akkor a déli féltekére megy át, és ott kezdődik az influenzaszezon. Még nem tudjuk, hogy mi a környezeti ellenállósága a vírusnak. Ezen a kérdéskörön itt az egyetemen mi is dolgozunk, próbálunk rájönni, hogy különféle hőfokon, különféle idő alatt, különféle behatásokra, különféle felületeken ez a vírus meddig marad fertőzőképes. Ez nagyon fontos kérdés.
Tévhit, hogy a SARS annak idején azért ért véget, mert jött a meleg. Ez nem igaz. A 2003-as SARS-járvány azért ért véget, mert a járványügyi hatóságok az összes fertőzöttet ismerték és el tudták keríteni, a járvány terjedését meg tudták állítani. Ez ebben az esetben nem történt meg, ezért beszéltünk gócpontokról. Ott egyelőre a járványügy lohol a vírusok után és próbálják megállítani a terjedését.
Minden influenzaszezon arról szól, hogy a társadalom mennyire tud odafigyelni egymásra, mennyire tudunk odafigyelni egymásra. Ezek a fertőzések soha nem énrólam, és önről és magunkról szólnak, hanem a társadalomról, a közösségről. Ezért kell az, hogy bízzunk egymásban, bízzunk abban, ha a kutató, a járványügyes mond valamit, akkor az úgy van, hiszen ezért tanult húsz évig, ezért tudja, ismeri, miről van szó, és higgyük el, hogy amit tehetünk, az tényleg az, hogy odafigyelünk egymásra, magunkra, betartjuk a higiéniai szokásokat, alapszabályokat. Influenzajárványnál pedig tudom ajánlani mindenkinek az oltást, az nem ördögtől való dolog.
Olvasó: Ha maszk nincs, mivel lehet helyettesíteni?
Megint abból kell kiindulni, hogy milyen maszkot akarunk helyettesíteni. Ami minket véd meg, a professzionális maszkot nem tudjuk helyettesíteni, sajnos. De, ha mi vagyunk betegek és a sebészmaszkot szeretnénk helyettesíteni, arra alkalmas egy sál is. Kiváló megoldás lehet. Kedves gesztus, ha valaki náthás, hordjon sálat, és köhögjön a könyökhajlatába, ne a kezébe.
Fotó: Pixabay/ CCO Public Domain
Olvasó: Miért pont Kínából indult el a koronavírus? Elvileg a hazai denevérfajokból is elindulhatna…
Az emberiség elérte azt a kritikus tömeget a bolygón, amelynek folytán gyakorlatilag mindenhol ott vagyunk. Azáltal, hogy mindenhol ott vagyunk, nagyon sok erdőt kipusztítunk, egyre nagyobb városokban, egyre nagyobb tömegben élünk, egy csomó-csomó olyan interakciónak a lehetőségét teremtjük meg, ami pontosan az ilyen gazdaváltási eseményekhez vezet, mint amilyet most látunk. Nem véletlen, hogy a WHO 2015 óta számon tart egy prioritási listát nyolc betegséggel. A végén volt egy olyan, hogy betegség X. Az pontosan ezekre a betegségekre utalt, mint amilyen most a koronavírus, amiket még nem ismerünk, de biztosan meg fog jelenni a humán populáción. A tudósok erre számítottak.
És miért Kína? Abszolút az emberi szokások kellettek ehhez. És nem véletlen, hogy ez is, pont, mint a SARS, egy kínai piacról indult, ahol vadállatokat árultak. Azzal, hogy az ember ezeket az állatokat nagy tömegben összezárja, érintkezhetnek ezek az állatok más állatfajokkal és sűrűn emberekkel, statisztikailag megteremti annak az emelkedett lehetőségét, hogy ezek a vírusok gazdát váltsanak, jelen esetben az emberi populációra ugorjanak. És ez történt újra. És ezért nem lepte meg a tudósokat, ami a koronavírussal történt, mert ez már megtörtént. És igen, ezek a koronavírusok világszerte a denevérfajokban ott vannak. De itt nem a denevérről van szó, hanem az emberről. És azért Kína, mert ott van meg ennek az iszonyú magas fokú kontaktusnak a lehetősége, úgyhogy nagyon üdvözítő, hogy a vadállatok kereskedelmét betiltották, az jó eséllyel nagyban csökkenti majd az ilyen lehetőséget a jövőben.
A hazai denevérfajokban is vannak ilyen vírusok, nem az, ami most a járványt okozza, hanem annak evolúciós elődje. De ilyen van a rágcsálókban, van egyéb állatfajokban. Ismerünk kutya-, cica-koronavírusokat, ezek nem fertőznek minket. Ha most az a kérdés, hogy a denevér tehet-e a koronavírus járványról, azt tudom mondani, hogy nem. Az ember tehet erről.
És a világnak ez is egy olyan kihívása, mint a klímaváltozás, mint az energiaszükséglet-megoldás, ez mind olyan dolog, amire társadalmilag közösen tudunk majd megoldást találni, és ezek a jelek, amiket most is megélünk, hogy egy járvány ül a nyakunkon, ezek jók lesznek arra, hogy az emberek felfigyeljenek erre és a döntéshozók is jobban odafigyeljenek erre.
Olvasó: Lehet tudni, mikorra készül el a vakcina?
Elmondom, hogy néz ki egy vakcinagyártás. Az első lépés ott pattog az olyan kutatóknál, mint mi. Ülünk a laborban, fogjuk a vírust, flaskákban kísérletezünk vele, hogy különféle anyagokkal, vakcina-prototípusokkal hogyan tudjuk a fertőzési sajátosságait befolyásolni. Hogyan tudunk úgynevezett ‘in vitro’ (mesterséges körülmények) között olyan vakcinaelődöt előállítani, ami alkalmas lehet arra, hogy majd egyszer embereknek adva jó lesz. Most halljuk, hogy Ausztráliában, Amerikában, Izraelben, Európában készül a vakcina. Ez azt jelenti, hogy az olyan kutatók, mint mi, létrehoztak egy ilyen elővakcinát. Miért hívom elővakcinának? Mert most jön a fontos és lassú része a vakcinagyártásnak, amikor ezt az elővakcinát, amit laboratóriumi körülmények között hatásosnak ítéltem, először állatkísérleteken, majd utána úgynevezett klinikai fázisokon, embereken is kipróbálják, hogy nincs-e esetleg valamilyen káros mellékhatása. Valóban olyan hatást fejt-e ki emberben is, mint amilyet itt nálam a flaskában, és ez az a rész, ami lassabb.
A tudományos világ most nagyon jól teljesített, a tudósok nagyon gyorsan elértek idáig, hogy legyenek vakcinajelöltek, ugyanakkor tudni kell, hogy most hosszú hónapok lesznek addig, amíg egy doboz vakcina fölkerül a gyógyszertárak polcára, és azoknak az embereknek lehet adni, akik még nem érintkeztek a vírussal és meg lehet őket védeni. Ugyanakkor üdvözítő, hogy nagyon hamar eljutottunk erre a pontra, és nem kellettek évek. Mert általában évek kellenek, hogy eddig a pontig eljussunk. És a kutatói együttműködésnek hála, ez most 2 hónappal a járvány kitörése után megtörtént, ez csodálatos dolog, úgyhogy lehet ennek örülni.
Fotó: iStock.com/nd3000
Olvasó: Mi a helyzet az élelmiszerekkel? És fertőzhetnek-e a külföldről kapott csomagok?
Ezzel visszakapcsolódtunk egy picit a vírus túlélési képességéhez. Ahhoz, hogy meg tudjam válaszolni, hogy vajon az Olaszországból vásárolt ing, vagy a Kínából rendelt csomag külseje fertőző-e, mert mondjuk letüsszentette egy koronavírusos, ahhoz tudnom kellene azt, hogy ennek a vírusnak pontosan milyen a túlélési képessége különféle környezeti körülmények között. Egyelőre annyit tudok mondani, bizonyos koronavírusoknak órákig tart a túlélőképessége, bizonyos koronavírusoknál napokat is mértek. Az, hogy ez az új koronavírus ezen az „óráktól napokig” skálán hol helyezkedik el, nem tudjuk. De nem hiszem, hogy azokkal a csomagokkal, amelyek Kínából jönnek heteken keresztül, gond lenne, a karantén zónából pedig nem nagyon küldenek csomagokat. Ugyanakkor az Olaszországból érkezett áru esetében – amíg ez nincs kimérve tudományosan – nem tudom azt mondani, hogy akár bátran nyalogassuk össze a csomag külsejét… Ehhez kellene még mérés, de nagyon sok labor, köztük a miénk is dolgozik azon, hogy megtudjuk, hogy pontosan hogy él túl ez a vírus az asztalon, a csomagok felületén és egyéb felületeken.
Olvasó: Ha valaki esetleg érintkezett olyan személlyel, aki fertőzött területről érkezett. honnan tudhatja meg a tünetek megjelenése előtt, hogy fertőzött-e? Kihez kell fordulni, milyen vizsgálattal állapítják meg a fertőzöttséget?
Ha valakinek kérdése van azzal kapcsolatban, hogy fertőzött-e, vagy biztonságban van-e, hívja a Nemzeti Népegészségügyi Központ zöld számát. Miért? Azért, mert ők végzik a hivatalos vizsgálatot, ők tudják elmondani azt, hogy mikor van ennek értelme, milyen körülmények között és hogy ők hogy csinálják. Az, hogy tudományosan hogy történik ez a vizsgálat, ezt szívesen elmondom. Ez egy úgynevezett PCR-vizsgálattal történik. Ez azt jelenti, hogy a vírus nukleinsavát mutatjuk ki. A vírusnak is több génje van, mint ahogy nekünk is. Ezeknek különféle céljai vannak, és ezeket meg lehet célozni ezzel a teszttel és meg lehet mondani, hogy az adott köpetben, torokkenetben ott van-e a vírus, és nagyjából milyen mennyiségben. Így mutatják ki.
Ugyanakkor azt el kell mondanom, ha valakinek egy rokona most érkezett Milánóból, azt kezeljük úgy, hogy gócpontból érkezett, lehet, hogy fertőzhet. De gócponton kívülről érkezettekkel nem kell törődni, én is most érkeztem haza külföldről, nincs ezzel semmi baj.
Olvasó: A WHO oldala miért 2 százalékra becsüli a halálozási arányt, ami jelen esetben 3,5 százalék?
Számok. Ezek a számok változnak a járvány során. Én, hogy azt mondjam, hogy az új koronavírus halálozása X százalék, akkor meg kell várni a járvány végét, vagy legalább egy évet, vagy legalább azt, hogy egy jóval nagyobb területet érintsen. Jelenleg úgy néz ki, hogy 2 százalék körüli a letalitás (egy adott populáció halálozási (mortalitási) és megbetegedési (morbiditási) viszonyait összekapcsoló arányszám). Ez azt jelenti, hogy a megbetegedett emberek közül 2 százalék hal meg, körülbelül.
Na de, mi az, ami nagyon fontos, és miért nem szeretek számokról beszélni? Ez nagyon függ attól, hogy egy vuhani túlterhelt kórházban kezelik az illetőt, vagy egy afrikai, világ háta mögötti kiskórházban, ahol nem sok lehetőségük van, vagy épp egy jól felszerelt nyugat-európai laborban. Ennek megfelelően a halálozási ráta nagymértékben változhat. Egyelőre specifikus területekről van információnk. Kínához hiba lenne viszonyítani, ott azért őskáosz született, amikor kitört a járvány, ott némileg magasabb is a halálozás. Kínán kívüli területeken, gócpontokon kívüli területeken alacsonyabb a halálozás, ott nagyobb figyelem jut egy-egy betegre. Ez ilyesmitől is függ, úgyhogy a bánjunk számokkal óvatosan! Egyedül arra jók, hogy szakemberként meg tudjuk becsülni a kihívás mértékét. De hogy azzal dobálózzunk, hogy 2 vagy 2,5, vagy 3,5 százalék, egyelőre fölösleges, és nincs is sok értelme.
(Folytatjuk!)
