Egészség

Egyedülálló kutatást végeztek magyar tudósok a fertőzés felderítésére

A koronavírus kezelésének eddig alkalmazott módszereit is megváltoztathatja a magyar tudósok által közölt megfigyelés. A betegségben elhunytak agyát vették górcső alá és érdekes felfedezést tettek.

A világon elsőként vizsgálták olyan elhunytak agyát, akiknek halálát a COVID-19 vírus okozta. A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) munkatársai azt tanulmányozták, hogy miként hat a fertőzés a betegek agyára. Ez azért is különleges kutatás volt, miután a vírus főként légzőszervi betegségként vált ismertté. Ugyanakkor egyre több információ lát napvilágot arról, hogy nem csak a tüdőben okoz pusztítást, hanem más szervekben is.

Fotó: shutterstock/Gorodenkoff

“Ahogy egyre több klinikai adat érkezik a betegségről, sokasodnak az arra utaló bizonyítékok, hogy az idegrendszer és az agy is érintett lehet a fertőzésben, és elképzelhető, hogy éppen a legsúlyosabb esetekben döntő jelentősége lehet az ilyen irányú kutatásoknak” – közölte közleményében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-vel.

Mindezt azért kezdte el vizsgálni Dénes Ádám, a KOKI (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatója munkatársaival – köztük Hortobágyi Tibor neuropatológussal – mert amikor bármilyen fertőzés van a szervezetünkbe az gyulladást idéz elő. Ezek a keringés segítségével elterjednek test szerte, így a szervezetünk “vészhelyzeti üzemmódra” áll át. Egyszerűen átszervezi a rendszert a testünk a túlélés érdekében. Ezen folyamatok hatására az idegrendszer is érintett a gyulladásos folyamatokban, megérzi azt. Például egyes agyi központjaink reakciója révén alakul ki a jól ismert betegségérzet.

A vírusfertőzések ennél sokkal súlyosabb gondot is okozhatnak az agyban. Akár a légzés és a keringés agyi központjaira is negatív hatással lehetnek. Erre a folyamatra utalhatnak az, amikor a Covid-19 vírussal megfertőzött betegek légzése úgy omlott össze, hogy azt egyébként a tüdejük állapota nem indokolta volna. Másoknál nagyon alacsony véroxigénszint és vészesen lecsökkent légzőfelület esetén sem alakul ki légszomj.

“Felmerül azonban egy még aggasztóbb lehetőség az efféle tünetek magyarázatára: az, hogy a vírus bejut az agyba” – hangsúlyozták a kutatók. Például a hasonló koronavírusok, mint a SARS és a MERS esetében is kimutatták, hogy képesek idegrendszeri fertőzést okozni.

“Az új koronavírusnál pedig számos olyan tünet – például az íz- és szagérzékelés elvesztése, a fejfájás, a zavartság, a hirtelen fellépő láz vagy a stroke, a rohamok és görcsök – arra utal, hogy ez a vírus is rendelkezhet ezzel a képességgel” – hívta fel a figyelmet a közleményben Dénes Ádám.

Mindezen túl még több más tényező is szerepet játszhat abban, hogy miként viselkedik az agyunk és idegrendszerünk a vírus hatására. Ugyanakkor egyre több szakember meggyőződése az, hogy fontos minél gyorsabban megismerni ezt a folyamatot a hatékony kezelés érdekében.

A KOKI munkatársai az elsők között kezdték meg az előkészületeket és az engedélyeztetési folyamatot arra, hogy Covid-19-ben elhunyt betegek idegszöveti mintáit vizsgálják.