A tengeri halakról tudjuk, hogy már mikroműanyagok vannak bennük, miután az élőhelyük tele van lebomló műanyag hulladékkal. A nagyobb halak szervezetéből zsákszám kerülnek elő az eldobott műanyag palackok és egyéb szemetek. A műanyagok – mondhatjuk – beépültek az életünkbe. A szó szoros értelmében.
Fotó: shutterstock/Zatevahins
Amerikai tudósok ugyanis azt kutatták, hogy az emberi szervezetben megtalálhatók-e ezek a lebomló műanyagok, vagyis a mikroműanyagok. Nincs jó hírük!
A tudósok emberi tüdőkből, májakból, vesékből és epékből vettek mintákat és vették górcső alá. Azért ezeket a szerveket nézték meg, mert ezek vannak leginkább kitéve a műanyag szennyezésnek. Összesen 47 ilyen mintát vizsgáltak meg alaposan és mindegyikben találtak műanyag részecskéket – közölte az American Chemical Society, amelyet az MTI idézett.
Többféle műanyag részecskét azonosítottak a kutatók. Volt például a műanyagzacskók előállításához használt polietilént és a palackokban alkalmazott polietilén-tereftalátokat (PET). De mindegyik mintában jelen volt a biszfenol-A (BPA), amely az élelmiszerek csomagolásában kap szerepet.
Az, hogy mindez milyen hatással van az emberi szervezetre – egyelőre még csak tippelnek. Annyi bizonyos, hogy az állatoknál már megfigyeltek a mikroműanyagok hatásaként terméketlenséget, gyulladásokat és rákbetegségeket.
„Nem akarunk ijesztgetni, de aggasztó, hogy ezek a természetes úton nem lebomló anyagok, amelyek mindenütt jelen vannak, bekerülhetnek és felhalmozódhatnak az emberi szövetekben, és nem tudjuk, milyen lehetséges hatásuk van az egészségre” – mondta Varun Kelkar, az Arizonai Állami Egyetem hallgatója, a kutatócsoport tagja.
„Ha pontosabb képet kapunk arról, mi van a szövetekben, epidemiológiai vizsgálatokat végezhetünk, hogy felmérjük az emberi egészségre gyakorolt hatását” – tette hozzá.
