Napjaink egyik legsúlyosabb gyermekpszichológiai problémájává válik az önsértés – figyelmeztet Várnai Nikoletta, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának pszichiátere. A Semmelweis Médiasarok szerint a gyerekek és kiskamaszok körében is egyre gyakoribb, hogy szándékosan okoznak maguknak fizikai fájdalmat, akár napi szinten.
Vagdosás, ütés, égetés – az önsértés egyre több gyereket érint, és ma már nem ritka, hogy akár napi négy-öt esettel találkozik a Semmelweis Egyetem Gyermekpszichiátriai Osztályának szakmai csapata – mondja Várnai Nikoletta főorvos, gyermek- és ifjúságpszichiáter a Semmelweis Médiasarok beszámolójában.

(Fotó: unsplash/Sherise Van Dyk)
Az önsértés nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely a pszichés fájdalom testi enyhítésének eszközévé válik.
Leggyakrabban 16-17 éves lányoknál jelentkezik, de egyre több 12-13 éves kiskamasz is érintett.
A főorvos hangsúlyozza: akár „teljesen átlagos”, jól működő családban nevelkedő gyerekek is elkezdhetik az önbántalmazást, ha nehéz élethelyzetbe kerülnek.
Andrew Tate hatására már a kisiskolások körében is terjedni kezdett a nőgyűlölet – derült ki egy brit felmérésből
Az esetek hátterében komplex bio-pszicho-szociális okok állhatnak. Ide tartozik a genetikai hajlam, a szülői minták hiánya, családi problémák, a közösségi média hatása, valamint a világesemények – háborúk, klímaválság, járványok – keltette bizonytalanságérzet.
A fiatalok az online térben sokszor egymástól kapnak tippeket az önsértésre, ami tovább súlyosbítja a problémát.
Az önsértés gyakran egy ki nem mondott segélykiáltás. A pszichiáter felhívja a figyelmet arra, hogy a szülőknek figyelniük kell az intő jelekre: ha a gyerek nem hajlandó nyáron sem szabadon öltözködni, elzárkózik, megváltozik a viselkedése, teljesítménye romlik, vagy sérülések, véres ruhadarabok, éles eszközök kerülnek elő a holmijaiból.
Várnai Nikoletta szerint elengedhetetlen a nyílt, őszinte beszélgetés: „Ha a gyerek jelzi, hogy igénye van a beszélgetésre, akkor mindent félre kell tenni és meg kell hallgatni őt. Ezek döntő pillanatok lehetnek.”
A szakember hangsúlyozza: nem szabad áldozathibáztatásba csúszni.
A gyermeknek tudnia kell, hogy nincs egyedül, a családja támasza lehet. Ha a szülő úgy érzi, hogy a probléma meghaladja az erejét, szakmai segítséget kell kérnie: a házi gyermekorvostól, iskolapszichológustól, pedagógiai szakszolgálattól vagy családterapeutától.
Súlyosabb esetben – ha a gyerek komolyan megsérti magát – azonnali orvosi ellátás szükséges, és jelezni kell az önsértés gyanúját is. A megfelelő szakember segíthet a továbblépésben – figyelmeztet a Semmelweis Médiasarok.