Stroke, agyi érkatasztrófa, agyvérzés vagy szélütés – napi rendszerességgel hallunk erről a betegségről, mégis hajlamosak vagyunk rá úgy tekinteni, mintha minket nem fenyegethetne. Azt gondoljuk csak az idősebbeknek, a különféle alapbetegségekkel küzdőknek kell tőle tartania, de valójában a stroke nem válogat, bárki érintett lehet.
A stroke tulajdonképpen az agy hirtelen kialakuló károsodása, amelyet vérkeringési zavar okoz, így az agy bizonyos területein a vérellátás részlegesen vagy teljesen megszűnik. A nem megfelelő véráramlás következtében az érintett agyszövet nem jut elegendő oxigénhez és tápanyaghoz, ami az idegsejtek károsodását okozza.
A stroke világszerte az egyik leggyakoribb halálok, csak Magyarországon évente 40-50 ezer ember kap szélütést, azonban kellő odafigyeléssel, prevencióval az esetek 80%-a megelőzhető lehetne.
(Fotó: Unspalsh)
Az agyvérzés kialakulása az életkor előrehaladtával ugyan növekszik, az esetek negyede mégis a 60 év alattiakat érinti. Nem befolyásolható kockázati tényező a genetikai hajlam és a nem, ugyanis a férfiaknál gyakrabban fordul elő. Azonban megfelelő táplálkozással, egészségtudatos életmóddal és a szűrővizsgálatokon történő rendszeres részvétellel jelentős mértékben csökkenthetjük az agyvérzés kockázatát.
Leggyakoribb befolyásoló tényezők lehetnek:
- magas vérnyomás,
- magas vérzsírszint (LDL koleszterin),
- cukorbetegség,
- dohányzás,
- elhízás és helytelen táplálkozás,
- stressz és lelki tényezők.
Ha nem is mi kerülünk vészhelyzetbe, a mindennapi életben bármikor találkozhatunk agyvérzéssel. Így fontos tisztában lennünk a tüneteivel és jó, ha tudjuk, hogy hogyan is segíthetünk, amíg a szakemberek a helyszínre nem érkeznek.
(Forrás: hirado.hu)
A stroke tünetei lehetnek:
- féloldali végtaggyengeség,
- féloldali bénulás,
- hirtelen kialakuló egyensúlyvesztés,
- mozgási zavarok,
- átmenetei látásvesztés az egyik szemen,
- kettős látás,
- látótérkiesés,
- beszédértési zavarok,
- szóformálási nehézségek,
- zavartság,
- szédülés,
- erős fejfájás,
- hirtelen fellépő eszméletvesztés.
Hogyan ellenőrizhetjük, hogy valóban stroke-ról van –e szó?
Az MBE-módszert bárki elvégezheti az érintetten.
- M betű: Kérjük meg az érintetett, hogy mosolyogjon ránk. Ha ez akarata ellenére sem megy akkor, azonnal hívjuk a mentőket!
- B betű: Kérjük meg az illetőt, hogy beszéljen, és meséljen valamiről, legalább egy–két mondatban. Ha baj van a fogalmazásával, és nehezére esik összetenni egy-egy mondatot, vagy képtelen rá az amúgy folyékonyan és gond nélkül beszélő személy esetében, akkor stroke-ja van.
- E betű: Kérjük meg, hogy emelje fel mindkét kezét! Ha ezzel gondja van, és nem megy neki, akkor stroke-ja van.
+1 A nyelv vizsgálata: Kérjük meg arra, hogy nyújtsa ki a nyelvét. Ha nyelve egyik vagy másik irányba áll, vagy olyan mintha ki lenne csavarodva, azonnal hívjuk a mentőket.
A stroke időben történő felismerése és a gyors cselekvés létfontosságú tényező lehet, ugyanis a teljes gyógyításra csak egy nagyon szűk, néhány órás időszakban van lehetőség. A maradandó károsodás elkerülése végett a legfontosabb, hogy az első gyanús jelnél mentőt hívjunk, a 112-es segélyhívó számot tárcsázva!
