Egészség

Jégpálya az utcán – tudtad, hogy kártérítés is járhat érte, ha elcsúszol?

Az új esztendő igazi, embert próbáló hideggel köszöntött ránk – olyannal, amilyenre évek óta nem volt példa. A havas utcák látványa ugyan kétségtelenül szép, a tél azonban komoly veszélyeket is rejt magában. Jeges járdák, csúszóssá vált lépcsők, bizonytalan fel- és leszállás a buszokra vagy villamosokra – egyetlen rossz lépés is elég ahhoz, hogy megtörténjen a baj. De mi történik akkor, ha elcsúszunk, megsérülünk, és ki lesz érte a felelős? Járhat bármilyen kártérítés egy baleset után?

Siófoki kikötő a havazás után (Forrás: MTI/Vasvári Tamás)

Ki a felelős, ha baleset történik?

Sokan nem tudják, de egy ilyen baleset után akár kártérítési igénnyel is élhetünk. Jogosan merül fel a kérdés: kit is terhel ebben az esetben a felelősség?

Alapvetően azt, akinek a feladata lett volna az adott járda vagy útszakasz csúszásmentesítése. A legtöbb esetben ez az önkormányzat kötelessége, de a jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy ezt a feladatot az ingatlantulajdonosokra ruházzák át.

Ha a hóeltakarítás vagy a jégmentesítés elmarad, és valaki megsérül, a felelősség a mulasztó felet terheli.

Ez lehet:

  • az önkormányzat,
  • egy társasház,
  • egy üzlethelyiség tulajdonosa,
  • vagy családi ház esetén az ingatlantulajdonos.

Budapesten a helyzet kicsit összetettebb: a nagyobb utak a fővároshoz, a kisebbek a kerületekhez tartoznak, míg az országos főutak és autópályák az állam kezelésében vannak. Vidéken egyszerűbb a rendszer: a nagy főutakért az állam, a kisebbekért a település felel.

A busz- és villamosmegállók tisztítása jellemzően a közlekedési társaság feladata, de előfordulhat, hogy külön megállapodás alapján egy közeli ingatlan tulajdonosa végzi ezt a munkát.

Villamos a behavazott Nyugati térnél (Forrás: MTI/Purger Tamás)

Mit tegyünk, ha már megtörtént a baj?

Ha elcsúszunk és megsérülünk, az első és legfontosabb, hogy kérjünk segítséget. Súlyos sérülés esetén azonnal hívjunk mentőt. Ha lehetséges, a balesetet azonnal jelezni kell az illetékeseknek, és jegyzőkönyvet kell felvetetni, hiszen később ez kulcsfontosságú lehet a kártérítési igény benyújtásakor. A sérült félnek ugyanis bizonyítania kell, mi történt: hol, mikor és milyen körülmények között következett be a baleset.

Ha rendelkezünk balesetbiztosítással semmiképp se feledkezzünk meg róla! Fotos tudni, hogy egyes lakás-vagy életbiztosítások is tartalmaznak csonttörésre, sérülésre, vagy akár műtéti beavatkozásra, kórházi kezelésre vonatkozó fedezetet. 

Érdemes ilyenkor átnézni az érvényes biztosításainkat, mert kisebb vigaszt nyújthat a sérülés után, ha legalább anyagi oldalról kompenzálnak minket. A szerződés típusától függően a biztosító térítést fizethet például:

  • csonttörés esetén,
  • ficam, szalag- vagy izomszakadásnál,
  • baleseti műtétnél,
  • kórházi tartózkódás esetében napi térítést
  • vagy akár táppénzkompenzációt, ha hosszabb távra kiesünk a munkavégzés alól.

Ez persze nem hozza vissza az egészségünket, de anyagi szempontból némi könnyebbséget jelenthet.

Szeged belvárosa a havazás után (Forrás: MTI/Oláh Tamás)

Munkahelyi baleset

Bár a munkahelyi (üzemi) balesetekről sokan úgy gondolják, hogy kizárólag a konkrét munkavégzés során bekövetkező sérüléseket jelentik, a szabályozás ennél jóval tágabb. Fontos tudni, hogy munkahelyi balesetnek minősülhet az is, ha a munkahely területén ér minket baleset – például elcsúszunk egy vizes lépcsőn, jeges udvaron vagy a parkolóban –, de akár az is, ha munkába menet vagy onnan hazafelé történik a sérülés – feltéve, hogy a megszokott, indokolt útvonalon haladtunk.

Ezekben az esetekben úgynevezett üzemi (vagy úti) balesetről beszélünk, amely után nem „sima” táppénz, hanem 100%-os baleseti táppénz járhat. Ez jelentős anyagi különbség, ezért különösen fontos, hogy az ilyen eseteket haladéktalanul jelezzük a munkáltató felé, és kérjük a baleset üzemi jellegének kivizsgálását.

Hogyan előzhetjük meg a bajt?

A legjobb természetesen az, ha el sem esünk. Havas vagy jeges úton ne kapkodjunk, inkább kisebb léptekkel haladjunk. A megfelelő cipő is kulcsfontosságú: csúszásgátló talpú, vastag, barázdált csizma sokkal biztosabbá teszi a közlekedést.

Az extrém téli napokon pedig semmiképp ne induljunk el kerékpárral vagy elektromos rollerrel, ezek ilyenkor különösen balesetveszélyesek.

A hóeltakarítás és a jégmentesítés nemcsak jogi kötelezettség, hanem közös felelősség is. Ha látjuk, hogy egy útszakasz veszélyes, érdemes jelezni az illetékeseknek – vagy ha tehetjük, saját környezetünkben mi magunk is lapátot ragadhatunk. Így nemcsak magunkra, hanem mások testi épségére is vigyázunk.

Trolibusz közlekedik a behavazott Budapesten (Forrás: MTI/Máthé Zoltán)