Kevés dolog tud akkora fejtörést okozni egy anyának, mint amikor a gyermeke következetesen elutasítja a zöldségeket. Van, aki mesekönyvekkel próbálja megszerettetni a brokkolit, más ketchup alá rejti a répát, vagy gyümölccsel és joghurttal „fagyivá” alakítja az avokádót. Egy új kutatás azonban arra utal: a titok talán nem a tálalásban, hanem a várandósság alatti ízekben rejlik.
(Fotó: Pexels)
A Durham Egyetem kutatói ugyanis arra jutottak, hogy azok a kisgyerekek, akik már az anyaméhben rendszeresen találkoztak bizonyos egészséges ízekkel, később sokkal nyitottabban reagáltak ezekre az ételekre – írja a The Guardian.
A vizsgálat során várandós nőket két csoportra osztottak. Az egyik csoport kelkáposzta-port tartalmazó kapszulát kapott, a másik sárgarépa-port. A kutatók ezután ultrahangos felvételeken figyelték a magzatok reakcióit, majd ugyanezt a vizsgálatot a babák háromhetes és hároméves korában is megismételték. Az eredmények meglepően egyértelműek voltak.
Azok a gyerekek, akik magzati korban a répa ízével találkoztak többször, később is pozitívabban reagáltak a sárgarépa illatára, míg a kelkáposztával „ismerkedő” babák inkább azt fogadták természetesebben.
A kutatást vezető Nadja Reissland professzor szerint ez azt mutatja, hogy a magzatok képesek hosszú távú íz- és illatemlékeket kialakítani már a méhen belül.
„Amit az anyuka a várandósság alatt rendszeresen fogyaszt, az évekkel később is hatással lehet a gyermek ételpreferenciáira”
– fogalmazott a szakember.
A kutatók szerint mindez azért különösen fontos, mert hosszú távon akár egészségesebb generációk nevelésében is szerepet játszhat. Ha a gyerekek természetesebben fordulnak az egészségesebb ételek felé, kisebb lehet az elhízás és számos krónikus betegség kockázata is.
(Fotó: Shutterstock)
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a kutatás még kis mintán zajlott, így további vizsgálatokra van szükség, de az eredmények így is izgalmasak. Azt is kiemelték, hogy a módszer kultúránként más és más ételekkel működhetne. Míg Európában a zöldségek kerülhetnek fókuszba, addig Japánban például a halas ízekkel lehetne hasonló hatást elérni.
A kutatás egy másik érdekes kérdést is felvet: vajon mennyi minden hat még a babára odabent? A szakemberek szerint egyelőre rengeteget kell tanulnunk arról, hogyan formálja a magzati környezet a későbbi ízlést, szokásokat és akár az egészséget is.
Egy biztos: lehet, hogy a brokkoli szeretete nem a gyerekszobában, hanem már a pocakban kezdődik.
