Amikor a 35 éves Dominica Padilla egy szeptemberi napon rosszul lett, először ő maga sem gondolta, hogy komoly baj lehet. Fejfájása volt, émelygett, furcsán gyengének érezte magát, de inkább influenzára vagy ételmérgezésre gyanakodott. Pihent, folyadékot ivott, gyógyszert vett be, és megpróbálta átvészelni a napot.
(Fotó: Shutterstock)
Aztán egyszer csak összeesett.
„Olyan volt, mintha valaki lekapcsolná körülöttem a fényt” – idézte fel később. A látása beszűkült, a teste elzsibbadt, a bal oldala gyengülni kezdett. Végül 9 éves fia hívta ki a mentőket.
A legmegdöbbentőbb azonban csak ezután következett: a kiérkező mentősök először pánikrohamnak gondolták az állapotát – számolt be az ijesztő esetről a Women’s Health magazin.
Dominica szerencséjére egészségügyben dolgozott, ezért felismerte a stroke tüneteit, és ragaszkodott hozzá, hogy stroke-centrumba vigyék. Ott végül megállapították: valóban stroke-ja volt.
Az ő története ma már korántsem számít ritka esetnek.
Az amerikai járványügyi központ adatai szerint a stroke-esetek 10–15 százaléka már a 18 és 49 év közötti korosztályban történik, és a számok évről évre emelkednek. A kutatókat különösen az aggasztja, hogy a fiatal nők körében gyorsabban nő az esetek száma, mint a férfiaknál.
„Egyre több fiatal kap stroke-ot, és kutatásaink során az egyik legmegdöbbentőbb felismerés az volt, hogy a nőknél gyakoribbá vált, mint a férfiaknál”
– mondta Michelle Hu Leppert neurológus professzor.
A szakemberek szerint sokáig azért sem vették észre időben a problémát, mert a stroke-ról még mindig elsősorban az időskori betegségek jutnak eszünkbe. Pedig ma már egyáltalán nem ritka, hogy harmincas-negyvenes embereknél jelentkezik.
Ráadásul nőknél a tünetek sokszor nem is olyan egyértelműek, mint amilyennek a filmekből vagy a figyelemfelhívó kampányokból ismerjük őket. A féloldali bénulás vagy a beszédzavar mellett gyakori lehet az erős fejfájás, a szédülés, a hányinger, a látászavar vagy a hirtelen jelentkező extrém fáradtság is.
Sokan ezért egyszerű migrénnek, kimerültségnek vagy pánikrohamnak gondolják az első jeleket.
Az orvosok jelenleg is próbálják megfejteni, mi állhat a háttérben. A klasszikus kockázati tényezők – például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás vagy az elhízás – természetesen továbbra is fontos szerepet játszanak, de úgy tűnik, ennél összetettebb folyamatról van szó.
Felmerült már a hormonális fogamzásgátlók, a migrén, bizonyos autoimmun betegségek és a krónikus stressz szerepe is. Emellett az ülő életmód, az alváshiány és az állandó mentális túlterheltség szintén növelheti a kockázatot.
A szakemberek szerint különösen veszélyes, hogy a fiatal nők sokszor saját maguk sem gondolnak stroke-ra, ezért később kérnek segítséget. Pedig az idő ilyenkor szó szerint életet menthet.
Az úgynevezett iszkémiás stroke során egy vérrög elzárja az agy egyik erét, így az adott terület nem jut elegendő oxigénhez. Minél tovább marad kezelés nélkül az állapot, annál súlyosabb maradandó károsodás alakulhat ki.
A szakemberek szerint éppen ezért fontos lenne, hogy a fiatalabb korosztály is komolyan vegye a megelőzést: a rendszeres mozgást, a vérnyomás ellenőrzését, a megfelelő alvást és a stressz csökkentését.
