Egészség

A szakértők szerint nem kell belenyugodni: lassítható az időskori leépülés

Az öregedést nem tudjuk megállítani, de egyre több kutatás bizonyítja, hogy korántsem mindegy, hogyan érkezünk meg az időskorba. Szakemberek szerint néhány meglepően egyszerű mindennapi szokás nemcsak az egészségünket óvhatja, hanem segíthet megőrizni az önállóságunkat, az életkedvünket és a testi-lelki frissességünket is.

Sokáig természetesnek vettük, hogy az öregedéssel együtt jár a fizikai és szellemi lelassulás. Hogy egy bizonyos kor után egyre nehezebb lesz felállni a fotelből, hosszabb lesz a felépülés egy betegség után, és fokozatosan csökken az önállóságunk. A tudomány azonban ma már egészen más képet fest erről a folyamatról. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy az időskori leépülés nem feltétlenül elkerülhetetlen. Sőt, bizonyos esetekben nemcsak lassítható, hanem részben vissza is fordítható.

(Fotó: Unsplash)

A ScienceAlert által ismertetett tudományos összefoglaló szerint a szakértők ma már nem végállapotként tekintenek az úgynevezett frailtyre, vagyis az időskori elesettségre, hanem olyan állapotra, amely megfelelő életmódbeli változtatásokkal javítható.

A leglátványosabb eredményeket egy írországi kutatás hozta. A vizsgálatban részt vevő idősek három hónapon keresztül otthon végezhető erősítő gyakorlatokat végeztek, rendszeresen sétáltak, és dietetikai tanácsokat kaptak a megfelelő fehérjebevitelről. A program végére az elesettség aránya jelentősen csökkent a résztvevők körében, miközben azok állapota, akik nem vettek részt a programban, enyhén romlott.

A kutatók szerint ez azért különösen fontos eredmény, mert azt mutatja, hogy nem feltétlenül drága kezelésekre vagy bonyolult módszerekre van szükség a változáshoz. Sokszor a rendszeres mozgás, a tudatos táplálkozás és néhány apró életmódbeli módosítás is komoly javulást hozhat.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az egészséges öregedés nem kizárólag a test állapotáról szól. Legalább ennyire fontos a szellemi frissesség és a társas kapcsolatok fenntartása is.

Egy több mint ötezer, 75 év feletti embert vizsgáló kutatás például azt találta, hogy a veszélyeztetett idősek közel harmadának javult az állapota két éven belül.

Azok teljesítettek a legjobban, akik rendszeresen mozogtak, aktív közösségi életet éltek, és gyakran találkoztak családtagjaikkal, barátaikkal vagy akár a szomszédaikkal.

A magány ugyanis nemcsak lelki, hanem fizikai szempontból is komoly kockázati tényező lehet.

A szakértők szerint a leépülés valójában azt jelenti, hogy a szervezet egyre kevésbé képes alkalmazkodni a váratlan kihívásokhoz. Míg egy jó fizikai állapotban lévő idős ember viszonylag gyorsan felépülhet egy fertőzésből vagy sérülésből, addig a sérülékenyebb szervezet számára egy látszólag kisebb probléma is komoly következményekkel járhat. Éppen ezért fontos időben felismerni a figyelmeztető jeleket. Az állandó fáradtság, a gyengülő izomerő, a lassabb mozgás, az akaratlan fogyás vagy a korábbi aktivitás csökkenése mind arra utalhatnak, hogy ideje tudatosabban odafigyelni az egészségünkre.

A kutatások alapján az egyik leghatékonyabb eszköz továbbra is a rendszeres mozgás. A szakemberek különösen az izomerőt fejlesztő gyakorlatokat emelik ki, amelyek heti két-három alkalommal végezve jelentősen hozzájárulhatnak az önállóság megőrzéséhez.

Legalább ilyen fontos azonban az agy „edzése” is. Az új dolgok tanulása, az olvasás, a keresztrejtvényfejtés, a stratégiai játékok vagy akár egy új hobbi elsajátítása mind segíthetnek abban, hogy szellemileg is aktívak maradjunk.

És van még valami, amiről hajlamosak vagyunk megfeledkezni: a hozzáállásunk.

Egyre több kutatás utal arra, hogy azok az emberek, akik pozitívabban viszonyulnak az öregedéshez, általában jobb egészségi állapotnak örvendenek és tovább őrzik meg önállóságukat. Nem azért, mert nem érik őket nehézségek, hanem mert nagyobb eséllyel maradnak aktívak, nyitottak és érdeklődők.