Az, hogy valaki mikor dönt úgy, hogy orvoshoz fordul, nem csupán a tünetei súlyosságától függ. Korábbi élményeink, a személyiségünk, az aktuális lelkiállapotunk, a környezetünk és az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos tapasztalataink egyaránt befolyásolják, hogy időben segítséget kérünk-e.
(Fotó: unsplash.com)
Gajdos Panna egészségpszichológus szerint ezt az egészségpszichológia a bio-pszicho-szociális szemlélet segítségével vizsgálja.
„Az egészségpszichológia a bio-pszicho-szociális szemlélet mentén dolgozik, amely szerint a test és lélek elválaszthatatlanok. Az, hogy mikor fordulunk orvoshoz, számos tényező együttes hatásán múlik, beleértve az emlékeinket, a tudásunkat, a személyiségünket, az érzelmi állapotunkat és a társas kapcsolatainkat”
– magyarázta Gajdos Panna.
A szakember szerint korábbi rossz tapasztalataink vagy egy közeli hozzátartozó betegsége is olyan mély nyomot hagyhat bennünk, amely miatt később inkább halogatjuk a vizsgálatokat. Ehhez gyakran társul a bizonytalanság is: sokan egyszerűen nem tudják, melyik panasszal hová érdemes fordulni, vagy mire számíthatnak egy-egy vizsgálat során.
„Az emberek sokszor nem tudják, hová kell fordulniuk egy adott tünettel, vagy hogyan zajlik egy vizsgálat. Ez a bizonytalanság könnyen kontrollvesztésérzést eredményezhet” – tette hozzá.
A stresszes élethelyzetek és a lelki megterhelés szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy háttérbe szorítsuk a saját egészségünket. Ilyenkor sokan a mindennapi problémák megoldását helyezik előtérbe, miközben a figyelmeztető jeleket is hajlamosak figyelmen kívül hagyni.
„A támogatás hiánya, az izoláció és az, hogy nincs kivel megbeszélni a problémákat, gyakran vezet ahhoz, hogy valaki nem fordul időben orvoshoz”
– hangsúlyozta a szakértő.
Az egészségtudatosság tanulható
(Fotó: shutterstock)
A pszichológus szerint kulcsszerepe van annak, hogy az emberek megfelelő információkat kapjanak arról, mikor indokolt orvoshoz fordulni, illetve hogyan működik az egészségügyi ellátórendszer. Ugyanilyen fontos az úgynevezett énhatékonyság erősítése is, vagyis hogy elhiggyük: képesek vagyunk tenni a saját egészségünkért.
„Ha valaki hisz abban, hogy képes változtatni, és tudja, hova fordulhat, máris sokkal könnyebb lépéseket tenni.”
A szakember szerint az orvosok empatikusabb kommunikációja, valamint a különböző egészségügyi szakemberek – például pszichológusok, dietetikusok és orvosok – szorosabb együttműködése is segíthetne abban, hogy a páciensek bátrabban kérjenek segítséget.
Magyarországon még mindig kevesen járnak szűrésre
Fedor Mariann klinikai szakpszichológus szerint a szűrővizsgálatokon való részvétel hazánkban továbbra is komoly kihívást jelent.
„Ha ránézünk az európai adatokra, az elkerülhető és megelőzhető halálozás terén csak négy ország van mögöttünk, és ez nem magyarázható kizárólag a gazdasági helyzetünkkel” – mutatott rá.
A szakember szerint a nők általában nagyobb arányban vesznek részt szűrővizsgálatokon, ugyanakkor ezen belül is jelentős különbségek láthatók. Az 50 és 69 év közötti magyar nők mintegy 60 százaléka vett részt méhnyakrákszűrésen az elmúlt két évben, míg vastagbélrákszűrésre csupán 15 százalékuk ment el.
„Ez hatalmas különbség, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a vastagbélrák az egyik vezető halálok” – emelte ki.
A szakértő szerint abban is meghatározó szerepe van a családi mintáknak, hogy később hogyan viszonyulunk a saját egészségünkhöz.
„Az, hogy mit hozunk otthonról, milyen mintát látunk a szüleinktől, jelentős hatással van arra, hogy hogyan viszonyulunk a saját egészségünkhöz. Ezért lenne fontos, hogy a szűrővizsgálatok és az egészségmegőrzés témája már az iskolai oktatás részévé váljon”
– fogalmazott.
Elég lehet, ha kötelezővé teszik a szűréseket?
(Fotó: Unsplash)
A közelmúltban felmerült, hogy bizonyos szűrővizsgálatok kötelezővé válhatnak. A szakemberek szerint ez ugyan növelheti a részvételi arányt, önmagában azonban nem oldja meg a problémát.
„A kötelezővé tett vizsgálatok önmagukban nem eredményeznek felelősségvállalást. Ha az emberek nem értik, hogy miért fontosak ezek a szűrések, és nem érzik a saját felelősségüket az egészségük iránt, akkor az egészségtudatos gondolkodás nem alakul ki” – mondta Fedor Mariann.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a hosszú távú megoldást elsősorban a megelőzés, az egészségnevelés és a szemléletformálás jelenti.
„A primer prevenció, azaz a betegségek megelőzése hosszú távon költséghatékonyabb és eredményesebb. Nemcsak a korai diagnózis lehetőségét növeli, hanem a kezelési lehetőségek hatékonyságát is javítja”
– emelte ki az egészségpszichológus.
A szakemberek szerint ezért lenne szükség még több iskolai programra, országos tájékoztató kampányra és munkahelyi egészségmegőrző kezdeményezésre is.
„Fontos lenne, hogy az egészségmegőrzés, mint érték beépüljön a mindennapjainkba. A nagy országos kampányok mellett a mindennapi élet szintjén is el kell érni az embereket, hogy ne csak az orvosok, hanem az egész társadalom támogassa ezt a folyamatot” – zárta gondolatait Fedor Mariann.
A szakértők szerint a szűrővizsgálatok nem csupán a betegségek korai felismerésében játszanak fontos szerepet, hanem abban is, hogy tudatosabban viszonyuljunk a saját egészségünkhöz. Az első lépés pedig sokszor annyi, hogy nem halogatjuk tovább azt a bizonyos időpontkérést.
