Mindannyian szeretnénk minél tovább egészségesek, energikusak és fittek maradni. Nem véletlen, hogy az elmúlt években egész iparág épült arra az ígéretre, hogy különféle módszerekkel lassítható, sőt akár vissza is fordítható az öregedés. A The Conversation összefoglalója szerint azonban a hosszú élet titka sokkal kevésbé misztikus, mint azt sokan gondolják.
A legújabb kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a szervezetünk állapotát nem kizárólag a genetika vagy a születési dátumunk határozza meg. Legalább ennyire fontos az is, hogyan élünk.
Nem mindig annyi évesek vagyunk, amennyinek látszunk
(Fotó: pexels)
A tudósok ma már különbséget tesznek kronológiai és biológiai életkor között. Míg az előbbi egyszerűen azt mutatja meg, hány év telt el a születésünk óta, a biológiai életkor azt jelzi, milyen állapotban van valójában a szervezetünk. Előfordulhat, hogy két azonos korú ember között akár több évnyi különbség is van biológiai értelemben. Az egyik szervezete fiatalosabban működik, a másiké gyorsabban öregszik.
A kutatások szerint ráadásul azoknak, akiknek alacsonyabb a biológiai életkoruk, nagyobb esélyük van arra, hogy hosszabb és egészségesebb életet éljenek. A jó hír pedig az, hogy ezt nem kizárólag az öröklött tulajdonságaink alakítják. A mindennapi döntéseinknek óriási szerepük van abban, milyen gyorsan öregszünk.
A mozgás szó szerint fiatalíthat
Az egyik legerősebb bizonyíték a rendszeres testmozgás mellett szól. A The Conversation által idézett kutatások szerint az egész életen át végzett rendszeres mozgás jelentősen csökkenti a korai halálozás kockázatát, és közvetlenül hozzájárulhat a hosszabb élethez.
A legjobb hír pedig az, hogy soha nem késő elkezdeni. Egy vizsgálatban olyan embereket követtek nyomon, akik korábban szinte egyáltalán nem mozogtak. Miután nyolc héten keresztül heti három alkalommal egyórás edzésen vettek részt,
körülbelül két évvel megfordították biológiai életkorukat.
Egy másik kutatás arra jutott, hogy már heti három-négy alkalommal végzett, erőnléti és állóképességi edzéseket kombináló, akár mindössze 23 perces mozgás is mérhetően lassíthatja az öregedési folyamatokat.
Az sem mindegy, mi kerül a tányérunkra
(Fotó: illusztráció pexels.com)
A táplálkozás legalább ekkora szerepet játszik. Az elhízás számos krónikus betegség egyik legfontosabb kockázati tényezője, miközben az egészséges étrend közvetlenül hozzájárulhat ahhoz, hogy szervezetünk fiatalabb maradjon. Egy több mint 2500 embert vizsgáló kutatás szerint
ha valaki akár fél-egy éven keresztül egészségesebben táplálkozik, az jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy hosszabb ideig fiatalabb maradjon.
A szakemberek szerint érdemes minél több gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyest, olajos magvat, halat és sovány fehérjét fogyasztani, miközben csökkenteni kellene a vörös húsok, a telített zsírok, a hozzáadott cukor és a túlzott sóbevitel mennyiségét. Ennek nemcsak a testsúlyunk látja hasznát.
Az ilyen étrend antioxidánsokban, vitaminokban és gyulladáscsökkentő vegyületekben gazdag, amelyek segítik a sejtek regenerálódását, csökkentik a DNS-t érő káros hatásokat, és még a DNS-metiláció folyamataira is kedvezően hathatnak, amelyek a biológiai öregedés egyik fontos szabályozói.
Az alvás a szervezet természetes „fiatalító programja”
Sokan hajlamosak vagyunk az alvást feláldozni a munka, a család vagy a teendők miatt, pedig a szervezetünk ilyenkor végzi az egyik legfontosabb karbantartó munkát. A The Conversation cikke szerint a jó minőségű alvás nem csupán pihenést jelent: ilyenkor áll helyre a hormonális egyensúly, a szervezet kijavítja a DNS-ben keletkezett károsodásokat, csökkenti a gyulladásos folyamatokat és megszabadul a sejtekben felhalmozódott salakanyagoktól.
(Fotó: Unsplash)
Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az immunrendszer, az idegrendszer és az anyagcsere is megfelelően működjön, vagyis hosszabb ideig maradhassunk egészségesek és ellenállóbbak.
A kutatások szerint az sem mindegy, mennyit alszunk. Egy nagy összefoglaló tanulmány arra jutott, hogy az alvás minősége szoros kapcsolatban áll az öregedés ütemével. Azoknál, akik rendszeresen öt óránál kevesebbet alszanak éjszakánként, jelentősen nagyobb eséllyel alakulnak ki olyan életkorral összefüggő betegségek, mint a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák, egyes daganatos megbetegedések vagy akár a demencia.
A dohányzás és az alkohol éveket adhat a biológiai korunkhoz
Vannak olyan szokások, amelyek szinte biztosan felgyorsítják az öregedési folyamatokat. A kutatók szerint ezek közül a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás számít a két legerősebb kockázati tényezőnek. A vizsgálatok azt mutatják, hogy
a dohányzás rövid időn belül a tüdőt több mint 4 évvel, míg a légúti sejteket közel öt évvel öregíti.
Az alkoholfogyasztás esetében is hasonló összefüggést figyeltek meg: minél több alkoholt fogyaszt valaki, annál gyorsabban emelkedik a biológiai életkora. Ennek hátterében az áll, hogy ezek a káros szokások közvetlenül roncsolják a DNS-t, fokozzák a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat, és folyamatos stressznek teszik ki a sejteket. Emiatt a szerveknek nagyobb terhelés mellett kell működniük, ami hosszú távon felgyorsítja az öregedést.
A stressz nemcsak a közérzetünket, hanem a sejtjeinket is megviseli
Ma már szinte nincs olyan ember, akinek az életében ne lenne jelen valamilyen mértékben a stressz. A kutatások azonban arra figyelmeztetnek, hogy nemcsak a hangulatunkra van hatással, hanem arra is, milyen gyorsan öregszik a szervezetünk. A szakemberek szerint az érzelmek szabályozásának képessége és a stressz megfelelő kezelése fontos előrejelzője annak, milyen ütemben változik a biológiai életkorunk.
A család, mint stressz faktor (Fotó: illusztráció pexels.com)
Egy másik kutatás még meglepőbb eredményre jutott: azoknál, akik átlagosan heti negyven óránál többet dolgoztak, a biológiai életkor átlagosan két évvel magasabbnak bizonyult, amit a kutatók elsősorban a tartós stresszel magyaráznak.
A folyamatos feszültség felboríthatja a hormonális egyensúlyt, károsíthatja a DNS-t, gyengítheti az immunrendszert, ráadásul közvetve más rossz szokásokhoz is vezethet. Sokan stresszes időszakban kevesebbet alszanak, egészségtelenebbül étkeznek, vagy gyakrabban nyúlnak cigarettához és alkoholhoz, amelyek tovább gyorsítják az öregedési folyamatokat.
Nemcsak az számít, hogyan élünk, hanem az is, hol
A The Conversation arra is felhívja a figyelmet, hogy az életmód mellett a környezetünk is befolyásolja, milyen gyorsan öregszünk.
Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a tartós magány, a légszennyezés, a szélsőséges hidegnek vagy hőségnek való kitettség, sőt még az is, hogy milyen társadalmi környezetben élünk, hatással lehet a biológiai életkorunkra.
Persze ezek a tényezők nem mindenkinél ugyanúgy érvényesülnek. A genetikai adottságok, az általános egészségi állapot és az is számít, hogy valaki mennyi ideig él együtt ezekkel a körülményekkel.
