(Forrás: Pexels)
A közösségi média robbanásszerű térhódítása az olvasási kultúrát sem hagyta érintetlenül. A TikTokon kialakult BookTok-közösség ma a fiatalok körében olyan lendületet adott az olvasásnak, amelyre a papíralapú könyvek világában már jó ideje nem láttunk példát. A szülőknek, pedagógusoknak és kiadóknak egyszerre kell alkalmazkodniuk ahhoz, hogy a digitális térben szocializálódott generációt olvasásra ösztönözzék. De vajon új irányt vett az olvasás folyamata? Lehet-e ugyanolyan az élmény, ha nem a hagyományos könyv, hanem a közösségi videók és algoritmus-ajánlók adják az első impulzust?
Az internet és főként a közösségi média elterjedése óta újra és újra felmerül a kérdés: vajon vége van-e a papíralapú könyvek korszakának. A tabletek, okostelefonok és e-bookok megjelenésével sokan temették a nyomtatott könyveket, attól tartva, hogy a digitális nemzedék végleg elfordul az olvasástól. Ez azonban nem így történt, a papír alapú könyv makacsul állja a sarat, és kitartóan ellenáll az újabb és újabb digitális eszközöknek.
Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri marketing-és kommunikácós igazgatója a könyv világnapján arról számolt be a Család-barát magazinban, hogy „a magyar emberek szeretik a papírkönyvet”. Elmondása szerint régiós, európai összehasonlításban kimondottan sokat is olvasunk, ráadásul nem is gondolnánk, de a fiatalok olvasnak a legtöbbet.
„A 14-29 éves korosztály olvas a legtöbbet. Persze nem az Anna Kareninával kezdenek, leginkább a fantasy, romantikus fantasy műfajok mentén szórakoztató irodalmat olvasnak, de abból rengeteget, igazi könyvmolyok vannak ebben a korosztályban”
– osztja meg a Libri reprezentatív felmérésének meglepő eredményét az igazgató. Ugyanakkor újfajta kihívás, hogy hogyan szólítsák meg ezt a korosztályt. A hagyományos könyvajánlók ennél a generációnál már nem működnek, a social felületeken azonban hatalmas könyvközösségek alakultak ki, ahol egy egészen újfajta diskurzus indult el a könyvek körül. Az Y és a Z generáció tehát nem hagyta el a könyveket, inkább más módon kapcsolódik hozzájuk. Számukra az olvasás már nem kizárólag csendes, egyéni tevékenység, hanem egyre inkább közösségi és vizuális élmény is.
(Forrás: Unsplash)
A fiatalok olvasási szokásai: közösségi média, könyv és az új dinamikák
Napjainkban, amikor egy fárasztó nap után sokan rövid videókkal vagy görgetéssel kapcsolódnak ki, a gyorsan váltakozó impulzusok szinte azonnali élményt kínálnak. Ez a fajta tartalomfogyasztás azonban az olvasáshoz való viszonyt is átalakította: egyre nehezebb hosszabb ideig egy szövegre koncentrálni, és az elmélyült figyelem gyakran háttérbe szorul. Ugyanakkor éppen ebben a közegben jelenik meg a BookTok mint új belépési pont, amely sok fiatal számára nem helyettesíti, hanem előkészíti az olvasást. Egy rövid, érzelmekre ható ajánlóvideó gyakran elegendő ahhoz, hogy valaki kézbe vegyen egy könyvet, így az olvasás első lépése egyre gyakrabban a képernyőn történik.
A fiatalok olvasási szokásai közben jól kirajzolódó mintázatokat mutatnak. A romantikus történetek, a fantasy és a young adult regények továbbra is kiemelkedően népszerűek, különösen azok, amelyek erős érzelmi azonosulást kínálnak. Emellett évek óta töretlen a skandináv krimik sikere is, amelyek sötétebb hangulatukkal és összetett karaktereikkel a fiatalabb korosztályt is megszólítják. Az olyan szerzők, mint Jo Nesbø vagy Stieg Larsson könyvei hosszú ideje stabilan jelen vannak az olvasási listákon, ami azt mutatja, hogy a trendek mellett léteznek tartós műfaji kedvencek is.
(Forrás. Pexels)
A tinédzserek olvasási szokásai gyakran trendekhez kötődnek, egy-egy népszerű könyv vagy online hullám hatására erősödnek fel, majd vissza is eshetnek. Ezzel szemben az idősebb fiatalok körében már stabilabb, tudatosabb olvasási rutin alakul ki, amelyben a szórakozás mellett az önfejlesztés és a kikapcsolódás is szerepet kap.
Egy brit felmérés szerint a 16–25 évesek 59 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a BookTok segített nekik újra felfedezni az olvasás örömét – írja a kreativ.hu, hozzátéve: ma már szinte elképzelhetetlen, hogy egy könyv bestselleré váljon BookTok-jelenlét nélkül.
Ma már a könyvajánlók és a sikerlisták is számba veszik a BookTok-videók hatását, sok esetben ezek a közösségi tartalmak döntik el, melyik mű válik a következő nagy olvasói kedvenccé.
Magyarországon is kimutatható ez a tendencia: a #booktok hashtaget a hazai videók több mint negyvenmillió megtekintéssel használják. Érdekesség, hogy bár a digitális világban nőnek fel, a fiatalok mégis meglepően nagy arányban választják a nyomtatott könyvet. A fizikai könyv élménye, a kézzelfoghatóság és a képernyőtől való elszakadás lehetősége továbbra is vonzó számukra. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az olvasás módja változik: gyakran rövidebb szakaszokban, megszakításokkal történik, és versenyez a figyelemért más digitális tartalmakkal. A BookTok pedig éppen ezt erősíti, és kérdést, hogy a könyvolvasás ezt követően valóban eredményes lesz-e.
(Forrás. Pexels)
A szülők és pedagógusok dilemmái
A szülők és pedagógusok számára ez komoly kihívást jelent. Az iskola és a könyvtár már nem feltétlenül az elsődleges inspirációs forrás, ezért új megközelítésekre van szükség. A szakemberek szerint a közösségi média nem feltétlenül ellenség, hanem lehetőség is lehet, ha tudatosan használják. A BookTok például képes közösséget teremteni, és megmutatni, hogy az olvasás lehet aktuális, sőt divatos is. A Libri reprezetatív felmérésének eredménye pedog azt mutatja, hogy – az előzetes félelmek és ellenérzések ellenére – az érdeklődés valóban el is mélyül a könyvek irányába, és nem marad meg a gyors, felszínes benyomások szintjén.
Ugyanakkor a felnőttek – szülők, tanárok, könyvtárosok – szerepe továbbra is kulcsfontosságú abban, hogy ez az érdeklődés ne csak a rövid videók szintjén maradjon, hanem valódi olvasási élménnyé mélyüljön.
Ehhez új utakat, kreatív formákat kell találniuk: személyes beszélgetéseket, közösségi olvasási programokat, vagy akár digitális és offline élményeket ötvöző kezdeményezéseket annak érdekében, hogy a diákok számára érthető és vonzó formában adják át a könyvek világát. Ehhez segíthet például, ha az olvasmányokhoz kapcsolódó tartalmak megjelennek a diákok által használt felületeken, ha egy-egy könyv kapcsán közös beszélgetés, kreatív projekt vagy akár online vita indul.
A generációkutatók is egyetértenek abban, hogy a digitális eszközök és a folyamatos multitasking erősen befolyásolja a fiatalok figyelmi képességét: nehezebben tudnak hosszan egy dologra koncentrálni, az elmélyülés képessége háttérbe szorul.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az olvasás ne lehetne újra vonzó — csak éppen más eszközökkel, más formában kell megszólítani őket.
(Forrás: Unsplash)
Mi lesz a papíralapú könyv sorsa?
Sokan azt hitték már évtizedekkel ezelőtt, hogy a digitális eszközök – a tabletek, e-bookok, majd az okostelefonok – a papíralapú könyv végét jelentik. A történelem azonban mást mutat: 2022-ben globálisan még 788 millió könyv fogyott, és úgy néz ki, továbbra is letaszíthatatlan.
Kérdés azonban, hogy a következő generáció számára — akik már egyre természetesebben élnek a digitális térben — lesz-e ugyanolyan vonzó a klasszikus könyvforma? A BookTok példája azt mutatja, hogy lehet új formában is elindulni: a közösségi videóval, a rövid reagálásokkal, a bookhaul-videókkal az olvasás „divattá” válhat. Ugyanakkor az élmény maga — a karakterekkel való azonosulás, a témák átélése, az elmélyülés — sokak számára csak akkor működik igazán, ha papírral, fizikai jelenléttel is párosul.
A BookTok-jelenség izgalmas lehetőség: új generációk számára nyithat ajtót az olvasás felé, olyan formában, ami számukra természetes és vonzó. Szülőként, pedagógusként érdemes átgondolni, hogyan tudunk együtt lépni ezzel a változással?
